Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormány honlapjára feltett videointerjújában kiemelte: a méhnyakrák megelőzhető, e betegség következtében Magyarországon mégis évente 400 nő veszti életét, mert nem vett részt időben szűrésen. Kitért arra, hogy a méhnyakrákot okozó vírus egyes törzsei ellen védőoltás is van. Ezt jelenleg az egészségbiztosító ugyan nem finanszírozza, de sok önkormányzat vállalja a rizikócsoportba tartozó nők beoltatásának költségeit − tette hozzá.
Mint kifejtette, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) az Új Széchenyi-terv forrásaiból megújult honlapja − amely a nem dohányzók védelmében indított kampányuknak már eddig is felületet biztosított − mostantól a rendszeres méhnyakszűrés és a védőoltás fontosságára is felhívja a figyelmet.
Évi 1000-1200 új beteg
Az ÁNTSZ honlapján azt írta: Magyarországon a méhnyakrák a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 éven aluli nők körében. Azokban az országokban, ahol a nők rendszeresen − háromévente − részt vesznek szűrővizsgálatokon, „a méhnyakrák-megbetegedés teljes visszaszorulásáról beszélnek” − hangsúlyozta az ÁNTSZ. Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás gyakorisága mintegy háromszor magasabb az európai országok átlagánál − tették hozzá.
Hangsúlyozták: a méhnyakrák nemcsak az idősebb nők betegsége, „nem ritka”, hogy húszas, harmincas éveikben járó nőknél diagnosztizálják a betegséget. Magyarországon évente mintegy 1000-1200 új méhnyakrákos megbetegedést regisztrálnak. Az ÁNTSZ szerint a rendkívül rossz megbetegedési és halálozási adatok oka egyértelműen az, hogy szervezett szűrésen a 25-65 éves nők csupán 5-10 százaléka vesz részt, a nőgyógyász szakorvosok általi szűrési lehetőséget is csupán a nők 40 százaléka veszi igénybe. Márpedig azoknak a nőknek, akik nem vesznek részt szűrésen, akár háromszor nagyobb az esélyük, hogy kialakuljon náluk a betegség.
A HPV-t majdnem mindenki megkapja
Emlékeztetnek arra, hogy a kutatások szerint a méhnyakrák kialakulásáért a human papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai felelősek. Mint írták, HPV-vel a nők 80 százaléka megfertőződik élete során legalább egyszer. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy vannak „bizonyos tényezők”, amelyek fokozzák a HPV-fertőzés kockázatát. Ilyen például a szexuális élet 18 éves kor előtti megkezdése, a szexuális partnerek gyakori váltogatása, a dohányzás, más szexuális úton terjedő fertőző betegséggel való együttes fertőződés, illetve az orális fogamzásgátlók tartós használata.
Az államtitkárság első, az egészségtudatos életmódról szóló népegészségügyi kommunikációs kampánya tavaly februárban indult. Ezt követte a rizikófaktorok − köztük a stressz és a szenvedélybetegségek − szerepét tudatosító kampány. A látásromlás megelőzéséért indították el a Lássunk tisztán! elnevezésű kampányukat. A legnagyobb népegészségügyi kampányát a nem dohányzók védelmében indította el az államtitkárság tavaly december közepén. Többek között arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítása értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben.
