A szakemberek szerint legális pluszforrás csak a biztosítóktól jöhet az egészségügybe, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyben legjobb hatásfokkal az állami pénz hasznosul, ezért a WHO 75-80 százalékos állami egészségbiztosítási arányt ajánl.
A Corvinus egyetem oktatója, Baji Petra felmérésüket ismertetve arról számolt be, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne többet fizetni, amennyiben a jelenleginél magasabb minőségű szolgáltatáshoz juthatna. A szakorvosoknak a megkérdezettek 66 százaléka fizetne átlagosan 3956 forintot, míg a kórházért 56 százalékuk átlagosan 28 770 forint külön juttatást vállalna.
Gulácsi László, a Corvinus professzora szerint a felmérés eredménye arra utal, hogy nyitva a kapu a biztosítók számára, akik a magasabb minőséget adhatják az ügyfeleiknek. A minőség összetevői közé sorolta az egészségügyi szolgáltatás hozzáférhetőségét, hatásosságát, eredményességét és még számos más tényezőt. Konferencia keretében tartott kerekasztalvitában szinte mindenki a várólista rövidítését nevezte meg első helyen minőségi elemnek.
Paál Zoltán, a Generali Providencia Biztosító ügyvezető igazgatója álláspontja szerint ha a biztosított személy soron kívül hozzájut egy várólistás szolgáltatáshoz, azzal a biztosítás nélküli betegek is jól járnak, mivel előbbre lépnek a várólistán.
Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban jelezte: amennyiben az orvos – a biztosítási díjnál alacsonyabb paraszolvenciáért – vállalja a vizsgálatot vagy műtétet, ügyfelet vesz el a biztosítótól.
magyarnemzet.hu
Magyar Péter megjelent a Lázárinfón és tapsot kapott + videó
