A parlamenti államtitkár felidézte: az alapító dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia, Brazília, Indonézia, Mexikó, Fülöp-szigetek és a Dél-afrikai Köztársaság írta alá 2011. szeptember 20-án. Rétvári Bence kifejtette: a program célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat elérése, és a kabinetek részéről olyan kötelezettségvállalások kezdeményezése, amelyek elősegítik a korrupció elleni fellépést a kormányzatok és a civil szféra együttműködésével.
Egy nemzetközi részvétellel működő szervezetről van szó, a felügyeletét egy, a kormányokból és civilszervezetekből álló bizottság látja el – magyarázta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy egy ország részt vehessen a programban, magára nézve kötelezően el kell ismernie a nyilatkozatot, meg kell határoznia egy konkrét cselekvési tervet, amelyet ezelőtt széleskörű társadalmi vitára kell bocsátani. Az akcióterv megvalósításáról később független jelentésnek kell készülnie – mutatott rá. Jelezte: Magyarország csatlakozását korábban már több szervezet – így a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a K-monitor, az Ökotárs, valamint az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület is – szorgalmazta a minisztériumnál.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kéréseket áttanulmányozta, és a civil szervezetek vezetőivel történt egyeztetések után döntött a csatlakozás mellett. A parlamenti államtitkár emlékeztetett: a kormány nemrégiben elfogadta a korrupciómegelőzési programot, és az annak végrehajtásához szükséges intézkedésekről is határozott. Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, az államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben – fogalmazott Rétvári Bence.
A program része hivatásetikai kódex kiadása a közigazgatási szervek munkatársai számára június 30-ig, emellett az alapvető etikai normák és a korrupcióval szembeni értékek és ismeretek beépülnek a Nemzeti alaptantervbe, és a lakosság korrupcióellenes ismereteit is szeretnék tájékoztató programokkal, kampánnyal növelni. A lakosság körében a korrupció felismerése igen magas szintű, öt emberből négy említi mint létező problémát, és a kutatások szerint az emberek 63 százaléka véli úgy, hogy ma kapcsolatok és korrupció nélkül nem lehet előrejutni – jelezte az államtitkár, hozzátéve: ezt az arányt 50 százalékra szeretnék csökkenteni.
Az egyik legelterjedtebbnek az egészségügyi korrupció mellett a közbeszerzéseket tartják, a vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy korrupció nélkül nincs közbeszerzés. Ezt az arányt szeretnék 45 százalékra leszorítani – közölte.
