A tárcavezető az ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában úgy nyilatkozott, a VB „hivatalos álláspontját csak hivatalos formában lehet elfogadni, a bizottság egészének a részvételével”. A „non paper” azonban csak egy „közbenső” dokumentum – mutatott rá. A külügyminiszter arra a sajtóértesülésre reagált, amely szerint a bizottsággal egyeztetve „öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt” fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a VB, a kifogást pedig úgynevezett „non paper” útján közölték.
Martonyi János arról is beszélt, hogy a hétfőn Frankfurtban kezdődő ötoldalú egyeztetés a jegybanktörvényről egy szakértői konzultáció, így a magyar delegációban a Nemzetgazdasági Minisztérium egy főosztályvezetője és a Külügyminisztérium egy munkatársa is képviseli az országot. Az esemény lényeges ugyan, de nem ettől függnek a hiteltárgyalások megkezdésének feltételei – fűzte hozzá.
Tárgyalások „minden körülmények között”
A miniszter hangsúlyozta, az Európai Bizottság kezében van a döntés, hogy melyek lesznek a feltételek, és hogy elegendőnek ítélik-e a magyar kormány eddigi lépéseit vagy további feltételeket támasztanak. Nem lehet tudni, hogy szerdai ülésükön a biztosok döntésre jutnak-e Magyarország ügyében, vagy esetleg egy héttel későbbre halasztják a kérdést – mondta, hozzátéve: Magyarországnak az a fontos, hogy „minden körülmények között” meginduljanak a tárgyalások.
Úgy fogalmazott, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tárgyalások megkezdéséhez politikai feltételeket szabna, az „nagyon nagy fordulatot jelentene” a szervezet gyakorlatában, hiszen az IMF nem azért jött létre, hogy „egy hiteligénylő országnak a belső politikai rendszerét vizsgálja”. A bizottságot illetően pedig úgy vélekedett, az uniós intézménynek vannak más eszközei is a politikai feltételek érvényesítésére, erre nem biztos, hogy a hitelmegállapodás a megfelelő módszer, a kötelezettségszegési eljárás például alkalmasabb lehet.
A bizottság átlépne egy határt
Martonyi János szerint ha a bizottság nem fogadja el a kormány válaszát a kötelezettségszegési eljárásokban, dönthet úgy, hogy az ügyet „a hiteltárgyalások feltételének tekinti”. Ezzel azonban átlépne egy határt, aminek „komoly következményei” lennének az európai integráció jogrendszerének működésére – fogalmazott. Úgy látja, az lenne a „természetes megoldás”, ha a bizottság nem tekintené ezeket a kérdéseket a hiteltárgyalások előfeltételének. Ha a bizottság úgy határoz, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, mert nem fogadja el a magyar álláspontot, még egy-másfél évig is elhúzódhat az eljárás – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: ha így is történne, remélhetőleg ez nem lenne akadálya a hiteltárgyalások elkezdésének.
A külügyminiszter a kormányban várható változásokról feltett kérdésre azt mondta, „soha nem volt arról szó, hogy én ezt a posztot mennyi időre vállalom”, és addig marad a tárcája élén, amíg szükség van rá.
