A Kádár-korszak a jövőt is megpecsételte

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint aki ma Kádár János szellemiségét támogatja, az 1956-ot tagadja, és a Kádár-korszak a mai fiatalok jövőjét is megpecsételte.

LM
2012. 05. 29. 13:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Stágel Bence, a szervezet elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Gaal Gergely, a szervezet elnökhelyettese az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásában azt írta: az 56-os forradalom leverésében, a „gulyáskommunizmusnak” nevezett elnyomás kialakításában vállalt szerepe miatt Kádár János személyét egy XXI. századi demokráciában – amilyen Magyarország is – el kell utasítani.

A jövő eladósítása

A kereszténydemokrata politikusok rámutattak arra, hogy a Kádár-korszak nemcsak „szüleink és nagyszüleink jelenét”, hanem a mai fiatalok jövőjét is megpecsételte. Mint írták, az ország máig nyögi a terheit az akkor kezdődött súlyos eladósításának, és annak, hogy a lakosságot arra nevelték, a problémáira megoldást csak és kizárólag az államtól várhat.

A Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete közölte: a száz évvel ezelőtt született kommunista pártvezér a diktatúra legsötétebb éveiben Rákosi Mátyás belügyminisztere volt, saját elvtársai ellen is koncepciós pereket szervezett, majd egy ideig ő is élvezhette a kommunisták börtöneinek „vendégszeretetét”. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Vörös Hadsereg segítségével építette ki hatalmát.

Sok száz áldozat

Hozzátették, hogy hiába akarják egyesek Kádár '56 utáni szerepét relativizálni, a nevéhez fűződő megtorlásoknak sok száz halálos áldozatuk volt, tízezrek élete lehetetlenült el és százezrek kényszerültek elhagyni az országot.
Úgy fogalmaztak: az MSZP és annak egykori és jelenlegi politikusai az MSZMP örököseiként osztoznak minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, így Kádár János örökségében is.

Kádár János száz éve, 1912. május 26-án született. Volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke (1956–1957), az MSZMP KB első titkára (1957–1985), főtitkára (1985–1988), elnöke (1988–1989), 1956 és 1958, majd 1961 és 1965 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte. 1988 májusában felmentették főtitkári tisztéből, s bár pártelnök lett, hatalmát elvesztette. 1989 májusában a pártelnöki tisztségből is felmentették; július 6-án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság felmentő ítéletet hozott az 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök újratárgyalt perében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.