A befektetési politikában jellemző volt, hogy a saját cégcsoporton belüli befektetési jegyek vételét előnyben részesítették, alacsony hozam mellett – mondta az elnök. Elmondta: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Azonban az „már nem nagyon zavarta őket, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozó pénztárszolgáltatóról, és magánnyugdíjpénztárról beszélünk” – mondta a Kehi elnöke.
A válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetést, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is tapasztaltak az ellenőrzés alapján – emelte ki. Sőt, fiktív pénztártagok után is fizettek pénzt ügynököknek – fűzte hozzá. Arról is beszámolt, hogy a Kehi a számlák vizsgálata során feltárta, a pénztárszolgáltató az önkéntes nyugdíjpénztári üzletág költségeit is elszámolta a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseinek rovására.
Kérdésekre válaszolva a Kehi elnöke elmondta: az öt legkockázatosabban működő pénztár az Erste, az AXA, az ING, az Aegon és az Allianz voltak, míg a feljelentéseket az AXA, az Erste és az Aegon működése kapcsán tették meg. A tájékoztatón Selmeczi Gabriella bejelentette: a vizsgálatról, a magánnyugdíjpénztárak működéséről a miniszterelnöknek levelet küldött, hozzátette, ezzel az ő megbízatása lejárt.
