Az ellenőrzés során kiderült, hogy a Harcon Zrt. valójában nem végzett tényleges építkezési tevékenységet a bevásárlóközpontnál (noha éppen a magyar export elősegítése miatt jutott a hitelhez). Sőt, sem a Harcon Zrt. képviselőjével, sem pedig az állítólagos alvállalkozójával nem találkozott a moszkvai helyszínen az építkezést a valóságban lefolytató török ENKA S. A. vállalat. A Kehi szerint mindez arra enged következtetni, hogy a Harconhoz köthető „építkezés” csak papíron valósult meg, a számlákat bemutatták az Eximbanknak, amely a feltételezett teljesítés alapján utalta át a következő hitelrészletet.
További furcsaság, hogy az Eximbank egy forint önrészt sem kért a teljesen ismeretlen Samuel Finance S. A. R. L.-tól a hitel folyósítása előtt. Így még az ügylethez kapcsolódó biztosítás díját is az állami tulajdonban álló Eximbank hiteléből finanszírozták. Az ügyben szereplő offshore cégeket sem az Eximbank, sem a Mehib nem ismerte, sőt, a Harcon Zrt. állítása szerint ők is úgy írták alá a szerződéseket ezekkel a cégekkel, hogy csak postai úton vagy e-mailben tartották a kapcsolatot a tulajdonosokkal, akiket ők sem ismernek személyesen.
A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az Eximbankot és a Mehibet, ahol közölték: banktitok miatt nem adhatnak ki információt. Így nem kaptak választ arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy senki nem vette észre, hogy a Harcon nem végzett építési tevékenységet a moszkvai bevásárlóközpont területén, s az alvállalkozói hányad, ami 98 százalék (!) volt, bőven meghaladta a megengedett 30 százalékot. Az Eximbank és a Mehib közös elnöke ekkor Csillag István, a Medgyessy-kabinet gazdasági és közlekedési minisztere volt mint az SZDSZ delegáltja, a bank vezérigazgatói feladatát Bodnár Zoltán, a biztosítóét pedig Szakács Tibor látta el.
Az ügy további részletei a csütörtöki Magyar Nemzetben.
