A Belügyminisztérium 2010-es újjáalakítását követően a kistelepülések közrendje ígérkezett a legnagyobb problémának – derült ki Pintér Sándor beszámolójából. A tulajdon elleni szabálysértések olyan szinten elszaporodtak, hogy több település gyakorlatilag élhetetlenné vált. A tárca felismerése vezetett el a tulajdon elleni szabálysértések szigorúbb jogi szabályozásáig. Korábban az ilyen jellegű ügyekben a jegyzőre hárult a felderítés elvégzése, majd a döntéshozás is. Nem vették figyelembe, hogy a jegyzők jelentős része ebből a szempontból nem kellően felkészült, sőt problémát jelentett az is, hogy a hivatalnok az adott településen lakik, így nehezebben tud szankcionálni. Ezért a BM a felderítést, majd később a végrehajtást is a rendőrség feladatkörébe vonta.
A tulajdon elleni szabálysértéseket eddig csak pénzbírsággal lehetett sújtani, most elzárással is büntethetők a vétkesek. Ez Pintér szerint bölcs lépés volt, hiszen aki korábban lopott, maximum a segélyből tudta fizetni a bírságot, ez pedig nem bizonyult működőképesnek. A változtatás kiemelkedő eredményt hozott: a kiskereskedelmi területen 40 százalékkal visszaesett a bűnözés, a terménylopások száma pedig csaknem 30 százalékkal csökkent.
A közbiztonsággal, az utak biztonságával kapcsolatban kiemelte: a közutakon elhunytak számának visszaesése az unióban nálunk volt a legmagasabb. Az 1990. évi 2000 halálos balesethez képest 2011-ben kevesebb mint hatszázan vesztették életüket ily módon.
A rabok is a gátakon dolgoztak
A 2010-es év a korábbi évtizedekben nem tapasztalható árhullámot hozott a Hernádon és a Sajón a kormány hivatalba lépésének legelején – rögzítette a tárcavezető. A kormány viszont nem a kitelepítést választotta, hanem kivezényelték a helyszínre a rendőri állományt, a katasztrófavédelem munkatársait, a büntetés-végrehajtási személyzetet, a tűzoltókat, és még elítéltek egy csoportja is beszállt a mentésbe. A széles összefogásnak köszönhetően 60 kilométer hosszan 70 centivel sikerült megemelni a védműveket. Felsőzsolcáig sajnos már nem értek el, itt több ezer főt kellett kitelepíteni. A Belügyminisztérium segítségével viszont a karácsonyt már mindenki saját újjáépített házában töltötte.
A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa kapcsán Pintér Sándor kifejtette: Kolontáron és Devecserben 111 ház újjáépítését kapta feladatul a Belügyminisztérium, az együttműködés itt is magas színvonalú volt. A katasztrófavédelem, a rendőrség és a tűzoltóság segítségének hála egy évre rá a házak itt is újjáépültek, sőt a környezeti helyreállításnak köszönhetően a vörösiszap nyomait is eltüntették a térségben.
„Kevés kolléga bicsaklott meg”
A miniszter a feladatátszervezésekre is kitért. Ennek során a kormányváltás után a BM alá került a rendőrség, és két hivatalt is kiemeltek: a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ) és a Terrorelhárítási Központot. Előbbi új, igen széles körű jogosítványokat kapott: jogilag ellenőrizheti – többek között – a rendőrök tevékenységét. „Kevés kolléga bicsaklott meg az ellenőrzési rendszeren” – tette hozzá büszkén Pintér. A távolabbi tervek közt említette, hogy az NVSZ hatáskörét kormánytisztviselőkre is szeretnék kiterjeszteni, főképp azokra, akik nagy értékű közbeszerzési eljárás elbírálásában vesznek részt. Kitért rá, az Alkotmányvédelmi Hivatal alól némiképp kikerült a terrorelhárítás, amely a céloknak megfelelően működik. A nemzetvédelmi szakszolgálat egyúttal a Belügyminisztérium alá került. Az esetleges titkosszolgálati gyanúsításokkal, megfigyelésekkel kapcsolatban ironikusan megjegyezte: ha mindenkit lehallgatnánk, aki erre tippel, akkor a fél országnak az lenne a munkája, hogy lehallgassa a másikat.
A börtönben varrják a rendőregyenruhát
– A 17 ezer fős büntetés-végrehajtási állomány elé, mely korábban a közigazgatási tárca alá tartozott, egyértelműen azt a célt tűztük ki, hogy teljes egészében tartsa el magát – hangsúlyozta a belügyminiszter. Ezért is fontos a munkát adó varrodák fejlesztése, a foglyok számára lehetőségként megjelenő mezőgazdasági termesztés, no meg a rendőregyenruhák elkészítése.
Szigorúan ellenőrzött önkormányzatok
Az önkormányzati terület egy részét a BM mellett a kormányhivatalokon, később pedig majd a járási hivatalokon keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellenőrizheti majd. Pintér elmondta, reményeik szerint a jövő igazolja az átalakítás helyességét. Az ellenőrzött feladatfinanszírozás első lépése az lesz, hogy az 1542 milliárdos adósságállományt görgető önkormányzatoknak be kell mutatniuk a 2013-as költségvetést. – Véget kell vetni az ész nélküli pazarlásnak, ezért fontos az uniós pályázatokra elköltött összegek előzetes ellenőrzése, a tervezett hitelfelvétel esetleges felülvizsgálata. Gazdaságos legyen a pénzköltés, és minden településnek legyen meg a saját erőforrása a hitel-visszafizetésre – fogalmazta meg a tárca elvárásait Pintér Sándor.
A három egyetem és két főiskola egyesüléséből megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállítását pozitívnak nevezte a belügyminiszter. A rektor beiktatása megtörtént, az alma mater most készül a régi Ludovika területén, tette hozzá.
Vége a kétórás munkaidőnek
Pintér Sándor a vízügyet is érintette. Az ezen a téren tett logikai változtatások célja a belvízkezelésre és az öntözésre alkalmas csatornák kialakítása, és természetesen árvízvédelmi feladatok is bőven akadnak még. Kérdésre válaszolva ígéretet tett arra, hogy a foglalkoztatás növelésével nem lesz olyan csatorna, amelyhez ne nyúlna hozzá a Belügyminisztérium.
„595 ezer álláskeresőnek próbálunk állami szervezésben feladatot találni” – húzta alá a közfoglalkoztatással összefüggésben. „Ez persze nem azt jelenti – így a belügyminiszter –, hogy két órára felveszik a láthatósági mellényt, aztán pár szemetet felszednek, majd sorba állnak a segélyért.” A tárca ehelyett mezőgazdasági területet adott azoknak, akik szeretnének termeszteni, és azokat is segítette, akik állattenyésztéssel kívántak foglalkozni.
