Komoly vitát váltott ki a tranzakciós illeték

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

A multikat adóztassák meg

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik egyik vezérszónoka szerint azokat a multinacionális cégeket kellene megadóztatni, amelyek nyertesei voltak a szocialista kormányok, valamint a mostani kabinet adópolitikájának, és nem vették ki a részüket a közteherviselésből. A képviselő szerint a bankszektor át fogja hárítani az illeték mértékét a lakosságra és cégekre, a kormány viszont nem akarja ezt megakadályozni, pedig ki lehetne építeni olyan monitoringrendszert, amellyel kimutatható lenne. A képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy ne a bankszövetséggel alkudozzon, hanem azon gondolkozzon, hogy az eddig nem adózó cégeket hogyan tudná megadóztatni. Kitért arra is, hogy a javaslat indoklása hajlik az őszinteség felé, mert kimondják benne, hogy a költségvetési egyensúlyt akarják javítani. Ugyanakkor brüsszeli irányelvekre hivatkozva tennék ezt, holott az unió a lakosságot és a vállalkozásokat mentesítené az adó hatálya alól.

Az LMP vezérszónoka, Scheiring Gábor azzal kezdte felszólalását, hogy szerinte Orbán Viktor és csapata a Holdon él, és fogalma sincs arról, milyen állapotban van az ország és gazdasága; ebben a környezetben vezetnének be olyan adót, amely a hétköznapi átutalásokon fog lecsapódni. A képviselő szerint sok szempontból a javaslat első ránézésre hasonlít az LMP spekulációs adóról szóló javaslatára, de azzal a hétköznapi átutalásokat érintetlenül hagyták volna. Hangsúlyozta: 700 ezer milliárd dollárnyi spekulatív tőke van, amelyről bebizonyosodott, hogy csak öncélú ügyleteket jelent, nem szolgálja a reálgazdaság növekedését. Ezt azonban a Fidesz érintetlenül hagyja, és teljes félreértés, hogy az unió kényszeríti az országot a hétköznapi átutalások megadóztatására. Az unió által javasolt adó ugyanis nem érintené a magánemberek átutalásait. A felszólalást követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

Rövid vita zajlott a nyugdíjpénztárakról

A képviselők utolsó napirendi pontként rövid vitát folytattak Selmeczi Gabriella (Fidesz) önálló képviselői indítványáról, amelyben expozéja szerint azt kezdeményezi, hogy a visszalépő tagok állampapírban vagy készpénzben vihetik a nyugdíjreform- és adósságcsökkentő alapba a vagyonukat. A képviselő azt mondta, ezt a szisztémát már 2009-ben is alkalmazta az akkori kormány. Most az az oka ennek, hogy a rendszert biztonságosabbá tegyék, korábban ugyanis több visszaélés lehetett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai szerint.

A fideszes Vantara Gyula azt hangsúlyozta, a módosítással elkerülhetővé válik, hogy az eszközérték-vásárlásokból adódó kockázatokat az állam viselje. Emlékeztetett: volt olyan vagyonelem, amely úgy került az államhoz offshore-cégektől, hogy perrel terheltek voltak.

Göndör István (MSZP) erre úgy reagált, hogy korábban a magánnyugdíjpénztárak ingatlanokban tartották a befektetéseiket. Hozzáfűzte, hogy a rendszerben volt rizikó, de két évvel a kifizetések előtt megszüntették a rendszert, akkor lehetett volna látni, hogy mi történik. Szerinte most még egyszer megbünteti az állam azokat, akik eddig a pénztáraknál maradtak.

Kiss Sándor (Jobbik) szerint az államot már így is elég kár érte, mert a nyugdíjpénztárak „felturbósított” áron adták át az államnak a vagyont, a kormány pedig nem volt elég körültekintő a korábbi törvények meghozásakor.

Napirend utáni felszólalásra Korondi Miklós (Jobbik) és Bartos Mónika (Fidesz) jelentkezett. Az ellenzéki képviselő a hősök napjáról, Bartos Mónika pedig az orvosokról emlékezett meg. Ezután az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot. A képviselők csütörtök reggel 9 órakor folytatják a munkát.