„Szeretnénk pontos képet kapni arról, hogy a helyhatóságok mely cégeiket és ingatlanjaikat értékesítették, s a magánosítás milyen körülmények között zajlott” – mondta el a lapnak Hegmanné Nemes Sára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkárának közlése szerint több helyhatóság is arról számolt be, hogy az évek hosszú sora alatt semmilyen magánosítást nem hajtott végre. A minisztériumban úgy látják, az önkormányzati vízművek, a szemétszállítás, a helyi közlekedés és a távhőszolgáltatás privatizációs megállapodásait érdemes alaposabban szemügyre venni. Főként azoknak a szerződési pontoknak a betartását vizsgálják majd, amelyek a vásárló magáncégek közérdekű kötelezettségeit részletezik.
Az állami vagyonkezelők elmúlt két évtizedben kötött privatizációs szerződéseit – ügyvédi irodák bevonásával – hónapok óta elemzi a szaktárca. Elsősorban azokat a szerződéseket vizsgálják meg tüzetesen, ahol az értékesített, korábban köztulajdonban lévő vállalkozás vagy létesítmény még működik, s az sem mellékes, hogy a jogkövetkezmények érvényesítésére van-e mód. Az államtitkár elmondása szerint nagyjából száz olyan, nagyobb horderejű privatizációs megállapodás lehet, ahol az állami érdekek érvényesítése ma is elképzelhető.
A tárca vizsgálata elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a ma is működő gyárak, szolgáltatók magánosítói – vagy jogutódaik – eleget tettek-e azoknak a környezetvédelmi, munkáltatói és más természetű kötelezettségeiknek, amelyeket a privatizációs megállapodások aláírásakor magukra vállaltak. A vizsgálat a tényleges tulajdonosi viszonyokat is igyekszik kideríteni, meghatározva, pontosan mely vállalkozás vagy üzleti csoport kérhető számon az esetleges mulasztásokért, szabályszegésekért. A szaktárca egy hónap múlva összefoglalót készít az Országgyűlésnek az eddigi eredményekről, egyúttal – feltehetően – kérni fogja, hogy az elemzés május végén lejáró határidejét nyújtsák meg.
