A jogvédő szervezet jelzésértékűnek tartja, hogy az egy év múlva életbe lépő új Btk. „közösség tagja elleni erőszak” és a „közösség elleni izgatás” tényállásokban a hatályos normaszöveg kiegészül a fogyatékosság, szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok megnevezésével, ahogy azt több civil szervezettel közösen ajánlották. Az AI további eredménynek tartja, hogy a közösség tagja elleni erőszak előkészületének büntethetőségét az előzetes tervek szerint mégsem törölték el.
A szervezet ugyanakkor jelentős hiányosságnak tartja, hogy továbbra sem büntetik az előítéletből elkövetett rongálást. Azt is kifogásolják, hogy sem most, sem a jövőben nem tekintik gyűlölet-bűncselekménynek, ha valakit például nemzeti vagy etnikai származása miatt ér halálos fenyegetés. Az AI problémásnak találja, hogy a jövőben sem számít minősítő körülménynek a bűncselekmény elkövetésének rasszista motivációja.
A jogvédők közleménye szerint a gyűlölet-bűncselekmények elleni védelem még mindig nem elég hatékony, ezért továbbra is sürgetik, hogy a magyar kormány és a hatóságok alakítsanak ki egyértelmű iránymutatást és képzést a rendőrség és az ügyészség számára az említett bűncselekmények hatékony kinyomozása érdekében. Az AI fontosnak tartaná, hogy a nemzetközi joggal és emberi jogi normákkal összhangban dolgozzanak ki egy statisztikai adatgyűjtő rendszert a gyűlölet-bűncselekmények figyelemmel kísérésére, és hozzanak létre erre szakosodott rendőri egységeket.
Kampány indul
A Fidesz ősztől tájékoztató kampányt indít, hogy az emberek minél jobban megismerjék az új, rendkívül szigorú büntető törvénykönyv rendelkezéseit. A jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv egy év múlva lép életbe. A 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a kormányzati előterjesztést, amely nemcsak a büntethetőség alsó korhatárával, hanem a jogos védelem lehetőségével is foglalkozik.
