Közérdekű tájékoztatást adott ki a Semmelweis Egyetem néhány héttel azután, hogy az MNO cikksorozatot közölt a Semmelweis Egyetem II. számú női klinikája vezetésére kiírt pályázat egyetlen indulójáról, Urbancsek Jánosról, illetve magáról a pályáztatási folyamatról. A június 13-ával, dr. Szél Ágoston rektor aláírásával megjelent közlemény hírül adja, hogy a január 30-án kiírt intézményvezetői tendert visszavonja. Érdekes, hogy a mindössze egyetlen mondatos kommüniké semmilyen indoklást nem tartalmaz, rejtély tehát, miért a külső szemlélődő számára talán váratlan lépés.
Mint megírtuk, távozása előtt az egyetem exrektora, Tulassay Tivadar minden követ megmozgatott azért, hogy az az Urbancsek János kerüljön a II. számú nőgyógyászati klinika élére, aki nem rendelkezik az előírt műtéti tapasztalattal, van viszont MTA-doktorija, ami a korábbi hasonló pályázatoknál nem volt kötelező elvárás, a II-es klinika főorvosi tenderébe viszont betették. Ismert, Tulassay rektori szolgálata május 30-ával befejeződött, így benne volt a pakliban, hogy a jelenleg az I-es klinikán működő Urbancsek doktor egyetlen pályázóként mégsem kerül ki győztesen a Szél Ágoston ciklusára átkerült döntés után.
Nőgyógyászberkekben egyébként intenzív felháborodás övezte azt, ahogyan Urbancsek János egyetlen aspiránssá vált a klinika vezetésére. Egyik oka ennek, hogy az orvos az elmúlt húsz esztendőben nem dolgozott a sürgősségi nőgyógyászatban – erre dr. Pál Attila, a Magyar Főorvos Társaság elnöke is felhívta a figyelmet egy korábbi lapinterjúban. A másik ok április 13-án vált a napnál is világosabbá a nőgyógyászszakma számára, amikor is a Pécsi Tudományegyetem professzora a szülész-nőgyógyász szakmai kollégium színe előtt felhozta, Urbancsek a főorvosi léthez szükséges teljes szakterület csak igen kis részével van barátságban, ezt a szegedi Pál Attila professzor annyival toldotta meg, hogy akut esetben át kell tudni vennie egy műtétet a főorvosnak, erre pedig Urbancsek János nem volna képes. Hab volt a tortán, amikor Demeter János kollégiumelnök ezt hozta fel Urbancsek ellen, hogy a szakmai életben nem ismerik őt, mivel nem vesz részt a szakorvosközösség életében, konferenciákon, tanácskozásokon.
Urbancsek védekezett is: azt mondta, ő afféle menedzseri rendszerben vezetné az intézményt, a felelősségi viszonyok átalakításával, a konkrét szakmai munkát pedig 4 igazgatóhelyettesére támaszkodva végezné – még úgy is, hogy ez a modell Magyarországon teljesen egyedülálló volna. Amikor elképzeléseiről, illetve helyzetértékelésért telefonon érdeklődtünk Urbancsek Jánosnál, bemutatkozásig jutottunk, a vonal ugyanis megszakadt, és többet nem sikerült elérnünk őt, és e-mailes megkeresésünkre sem reagált.
A (most már korábbi) intézményvezető-jelölthöz egy országos botránnyá dagadt eseménysorozat is kötődik, amiről szintén értekeztünk korábban – röviden: 500 életképes embriót „hajigált ki” egy Urbancsek János által vezetett orvoscsoport a fagyasztásos tároláshoz szükséges gépek híján.
És akkor még nem is említettük azokat a birtokunkban lévő számlakivonatokat, amelyek alapján vélelmezhető, Urbancsek külföldi bankszámlájára nagyobb összeg érkezett olyan munkákért, amelyeket az egyetem kötelékében, OEP-finanszírozás mellett végzett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg vizsgálatot folytat – egy május végi közérdekű bejelentés hatására – a gyanús financiális körülmények közt zajlott gyógyszerkutatások kapcsán. Érdeklődésünkre a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megerősítette, hogy egy külső szponzor (például gyógyszergyár) belép egy kezelésbe, adott esetben gyógyszer-kipróbálási céllal, az adott kezelés „alanya” után járó OEP-pénz jogosultságát a kórház elveszíti.
