Nem vesztik el az ellátást a valóban rokkantak

A megváltozott munkaképességű emberek felülvizsgálata a terveknek megfelelően halad. A kritériumok a rémhírekkel ellentétben nem változnak.

Székely Ildikó azt írta, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás igénybejelentéseinek és kérelmeinek ügyében július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, de ezzel együtt a komplex minősítési eljárás orvosi, szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértői vizsgálatai nem változnak.

Nem igazak a rémhírek

A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai „az erről szóló rémhírekkel ellentétben” nem változnak – hangsúlyozta. Hozzátette: az ellátást igénylőkre az átalakítás semmiféle pluszterhet nem ró, ellenben maga a rehabilitációs folyamat hatékonyabbá válhat, ha pedig az igénylő egészségi állapotában vagy egyéb körülményeiben gyökeres változás történik, hamarabb megtörténhet az igénylő újabb felülvizsgálata.

Székely Ildikó megjegyezte: azok is igényelhetnek rokkantellátást, akiket a bizottság rehabilitálhatónak minősít. Amennyiben az ellátott a rehabilitáció alatt 30 napnál hosszabb időre betegállományba kerül, állapotát automatikusan újraminősítik. A rehabilitációs folyamat sikertelensége esetén vagy ha a megváltozott munkaképességű ember már munkába állt, de képtelen ellátni a feladatát, ismételt felülvizsgálaton vehet részt – írta.

A terveknek megfelelően halad a felülvizsgálat

Az igazgató kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a megváltozott munkaképességű emberek felülvizsgálata a terveknek megfelelően halad. Az év első öt hónapjában a soros, az előző vizsgálaton betervezett felülvizsgálatokat, valamint az új igények elbírálását végezték el. Ezen felülvizsgálatok adatai arról tanúskodnak, hogy „egyetlen, az egészségi állapota alapján rászoruló ellátott sem szorul ki a rokkantellátásból, aki viszont megmaradt képességei alapján alkalmas a tartós munkavégzésre, az képzési, tanácsadói és közvetítői támogatással lehetőséget kap a visszatérésre a munka világába” – fogalmazott.

Kifejtette: az idei soros felülvizsgálatok száma az előző évek arányaihoz teljesen hasonló. Az egészségi állapot és a szociális körülmények vizsgálata, valamint a foglalkoztathatósági kritériumok elemzése alapján a soros felülvizsgálatokon megjelentek 59,9 százalékánál rokkantsági ellátást, 27,7 százalékuknál a rehabilitációs folyamat elindítását indítványozta a bizottság.

Az eljárás lezárultával, május elején kiderült, mintegy tízezren nem jelentkeztek az előírt kötelező felülvizsgálatra a 194 636 behívólevelet kapott emberből. Székely Ildikó akkor a Magyar Nemzetnek elmondta: „Úgy érzem, az egész komplex felülvizsgálat körül felesleges hisztéria alakult ki, pedig gyökeres változások nem történtek a felülvizsgálatok gyakorlatában.” A Századvég május végi felméréséből egyébként az derült ki, hogy a magyarok kétharmada támogatja a rokkantnyugdíjrendszer átalakítását.