Az Országgyűlés keddi ülésnapján a napirend előtt többek között a menekültügyről valamint a szabadság világnapjáról értekeztek a képviselők.
„Magyarország befogadó ország”
Szabó Tímea (LMP) a menekültek június 20-ai világnapja alkalmából arról beszélt, hogy idén áprilisban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szokatlanul kritikus jelentést adott ki a magyar menekültügyi helyzetről. Eszerint a magyar határőrizeti szervek többek között a szerb–magyar visszafogadási egyezményre hivatkozva menekülőket toloncolnak vissza Szerbiába anélkül, hogy helyzetüket megvizsgálnák, a menedékkérők nagy részét pedig börtönkörülmények között tartják fogva.
Kontrát Károly belügyi államtitkár ugyanakkor úgy értékelte, hogy a magyar hatóságok tevékenysége kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Közölte: vizsgálják a jelentést, és a jogos kritikák esetében kidolgozzák majd a szükséges jogszabályváltozásokat. Hangsúlyozta: Magyarország befogadó ország, de fontos, hogy a menekültek is tiszteletben tartsák Magyarország törvényeit.
21 éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona
Varga István fideszes képviselő arról beszélt, hogy 47 év szovjet megszállás után, 21 évvel ezelőtt, ezen a napon hagyta el Magyarországot Záhonynál az utolsó szovjet katona. A politikus hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni azokról a gyalázatos évekről, amikor április negyedikén a megszálló szovjet csapatokat kellett ünnepelni.
Hatékonyabb eljárásokat várnak
A Kúria előtti jogorvoslati eljárások körét szűkíti az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítása, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés. A Fidesz hiánypótlónak tartja az előterjesztést, az ellenzék viszont bírálta a kormányt, amiért ismét saláta-törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, és perérték alapján korlátozná a felülvizsgálati eljárások lehetőségét.
A rendkívüli jogorvoslatot biztosító Kúria előtti felülvizsgálati eljárásokat szabályozza az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítása – mondta expozéjában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Hozzátette: a kormány értékhatárok megadásával kívánja ésszerű korlátok közé terelni az eljárásokat, amelyeknek jelenleg még túl nagy körben enged teret a szabályozás.
Míg munkaügyi perekben az értékhatárt a minimálbér ötszörösében határozza meg a javaslat, vagyonjogi ügyekben az eddigi 1 millió forintról 3 millióra emelkedik az összeg. Az államtitkár szerint a módosítás nem veszélyeztetheti a bírói gyakorlatot, az alsóbb fokú bíróságok munkáját ugyanis elsősorban a jogegységi határozatoknak kell orientálniuk.
Répássy beszámolt arról, hogy a változtatások által javul a bíróságok közötti információáramlás, a joggyakorlat-elemzési csoport pedig a Kúria számára nyújt segítséget az ország különböző részein alkalmazott gyakorlatok megismeréséhez. Az államtitkár szerint a változtatások alkalmasak az eljárások hatékonyabbá tételére.
Fratanolo-ügy
Többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat részletes vitájával, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.
Schiffer András (LMP) bírálta azt a kormánypárti módosító javaslatot, amely az egykori állampárt felelősségében osztozó pártok állami támogatásának terhére biztosítanák annak a kártérítésnek a megfizetését, amelyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szabott ki a Fratanolo-ügyben.
Szerinte veszélyes és demagóg játék a pártok támogatásával játszani. Közölte azt is: a terheket a Miniszterelnökségnek kellene megfizetnie, hiszen ezen szerv feladata annak biztosítása, hogy a magyar jogalkotás a nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően működjön, és ne kötelezzék fizetésre az államot.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kifogásolta, hogy az állam nem akar eleget tenni a strasbourgi döntésnek, mint mondta, az előterjesztés e motívumán a benyújtott kormánypárti módosító javaslatok sem változtatnak.
Módosítanák a NAV-ról szóló törvényt
Két képviselő szólt csak hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az MSZP-s Göndör István ellenzéki módosítókat ajánlott a kormányoldal figyelmébe, Márton Attila, a javaslatot előterjesztő fideszes képviselők nevében pedig azt mondta: a javaslat célja, hogy a vámhivatalnál dolgozó pénzügyi nyomozók bérét emeljék fel a rendőrségnél dolgozó pénzügyi nyomozók bérének szintjére.
