Kocsis Máté, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes elnöke szerdán terjesztette az Országgyűlés elé a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatát, amelyet a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény hatálybalépése óta eltelt idő tapasztalataival, a jelenleg szerinte nem elég hatékony ellenőrzéssel, valamint „az elmúlt hónapok eseményeivel” indokolt.
Folyamatosan ellenőrzik a biztonsági feltételeket
A nemzetbiztonsági ellenőrzés személyi köre nem változik, a módosítás elsősorban arra irányul, hogy vizsgálni lehessen, az érintettek a munkakörük betöltése alatt folyamatosan megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek – olvasható az indoklásban.
Az indítvány alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzést főszabály szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. A jelenlegi szabályozás alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat azokat ellenőrzi, akik a hatáskörébe tartoznak, valamint azokat, akiknek feladatuk ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű adatot kell felhasználniuk. Az új törvény alapján azonban ilyen jellegű feladata nem marad a szervezetnek. Az Információs Hivatal viszont ezután is maga végzi majd a hatáskörébe tartozók ellenőrzését, míg a hivatásos katonákat – saját személyi állományával együtt – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fogja ellenőrizni.
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: „Alaphelyzetben nem pénzre és további emberi erőforrásra van szükség, hanem szervezésre. Meg kell vizsgálni, hogyan zajlik ma az ellenőrzés, mi az eredménye. Jelenleg az ellenőrzés során egy adott pillanatban vizsgálják, hogy a jelölt alkalmas-e a beosztás betöltésére, és aki ekkor megfelel, annak megbízhatósága öt évig érvényes. Tehát akkor ellenőrizzük, amikor még bele sem ült abba a bizonyos székbe, ahol bizonyítania kell megbízhatóságát, állhatatosságát. Még nem érte kísértés, nem áll fenn a befolyásolás veszélye. Ráadásul biztosítjuk róla, hogy öt éven át nem ellenőrizzük. A megoldás az, hogy a kinevezése előtt állapítsuk meg, van-e kizáró ok, és ha nincs, adjuk meg neki a lehetőséget. Az illető pedig tudomásul veszi, hogy öt éven át, vagy amíg a beosztást betölti, bármikor ellenőrizhetik. Úgy gondolom, a rendszert oly módon kell átalakítani, hogy Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak.”
A nemzetbiztonsági ellenőrzés két részből áll majd: a kitöltött kérdőív alapján egy teljes körű adattári ellenőrzésből, amelynek során, ha nincs kockázat, kiadják a jogviszonyhoz szükséges hozzájárulást. Újdonság azonban – ez a második része a vizsgálatnak –, hogy a jövőben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony alatt a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók, és kockázat esetén visszavonható a korábban megadott hozzájárulás. (Jelenleg ötévente kell kezdeményezni nemzetbiztonsági ellenőrzést.) Ennek során a titkos információgyűjtés összes eszköze és módszere – így a külső engedélyhez kötöttek is – alkalmazhatók.
Bármikor dönthetnek újabb ellenőrzés mellett
A folyamatos ellenőrzés tehát azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor – az érintett értesítése nélkül – dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizni kell. Titkos információgyűjtő eszköz vagy módszer évente legfeljebb kétszer, alkalmanként maximum harminc napig lenne alkalmazható.
A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés követelménye elsősorban a kormányzati szférára, illetve az állami szervekkel közreműködőkre vonatkozik – olvasható az indoklásban. Az új modell szerint a jövőben csak egyfajta, a jelenlegi legmagasabb biztonsági fokozatúnak, azaz a C típusúnak megfelelő kérdőív kitöltésével kezdődhet a nemzetbiztonsági ellenőrzés.
Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatalának vezetője, a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépne hatályba.
