Bármikor jöhet az ellenőrzés

Újraszabályozná a nemzetbiztonsági átvilágítást a Fidesz: a jövőben csak egyfajta, a jelenlegi C típusúnak megfelelő kérdőív lenne, és folyamatos ellenőrzés.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés két részből áll majd: a kitöltött kérdőív alapján egy teljes körű adattári ellenőrzésből, amelynek során, ha nincs kockázat, kiadják a jogviszonyhoz szükséges hozzájárulást. Újdonság azonban – ez a második része a vizsgálatnak –, hogy a jövőben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony alatt a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók, és kockázat esetén visszavonható a korábban megadott hozzájárulás. (Jelenleg ötévente kell kezdeményezni nemzetbiztonsági ellenőrzést.) Ennek során a titkos információgyűjtés összes eszköze és módszere – így a külső engedélyhez kötöttek is – alkalmazhatók.

Bármikor dönthetnek újabb ellenőrzés mellett

A folyamatos ellenőrzés tehát azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor – az érintett értesítése nélkül – dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizni kell. Titkos információgyűjtő eszköz vagy módszer évente legfeljebb kétszer, alkalmanként maximum harminc napig lenne alkalmazható.

A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés követelménye elsősorban a kormányzati szférára, illetve az állami szervekkel közreműködőkre vonatkozik – olvasható az indoklásban. Az új modell szerint a jövőben csak egyfajta, a jelenlegi legmagasabb biztonsági fokozatúnak, azaz a C típusúnak megfelelő kérdőív kitöltésével kezdődhet a nemzetbiztonsági ellenőrzés.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatalának vezetője, a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépne hatályba.