Hangsúlyozzák: a 2012. évre a Belügyminisztérium nem tűzte ki céljául háromszázezer fő közfoglalkoztatását, a tárca bejelentése szerint Magyarország 2012. évi költségvetése – a Népszabadság 300 ezres állításával szemben – 206 ezer fő közfoglalkoztatásának lehetőségét biztosítja.
A közfoglalkoztatottak száma
A közlésben szereplő adatokkal szemben 2012. január 1. napjától 2012. július 21. napjáig a közfoglalkoztatás keretében 188 800 fő foglalkoztatásának lehetőségét biztosítják – írja közleményében a Belügyminisztérium.
A szakképzettség
A közfoglalkoztatási programokban 93 165 fő szakképzetlen és 95 635 fő szakképzett munkavállaló vesz részt – a tendenciákat tekintve sem igaz az az állítás, mely szerint a közmunkaprogramokban egyre több olyan ember vesz részt, akinek nincs semmilyen szakképesítése – tér ki rá a közlemény.
A bruttó és garantált bér nagysága
A Belügyminisztérium által kiadott sajtóközlemény aláhúzza: a lapban megjelentekkel szemben a közfoglalkoztatási bér nem havi bruttó 57 ezer, hanem bruttó 71 800 forint. A garantált béreket tekintve is fals információkat jelentetett meg a napilap: a közfoglalkoztatási garantált bér bruttó összege nem 78 ezer forint, hanem bruttó 92 ezer.
A munkaerő-kölcsönzés
A cikk munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó valótlan állításai ténybeli tévedésen alapulnak, írja a BM. A közfoglalkoztatás rendszerében új elemként jelennek meg a közhasznú kölcsönzők és a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés. A közhasznú kölcsönzésre a piaci alapú munkaerő kölcsönzésnél szigorúbb feltételek vonatkoznak, a közfoglalkoztatottakat csak közfoglalkoztatási jogviszonyban kölcsönözhetik ki, azaz piaci alapon működő gazdálkodó szervezet nem foglalkoztathat és nem is kölcsönözhet – teszik hozzá.
A kormány a közhasznú kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat rendeletben határozta meg.
Kiegészítésként, célszerűen
A közhasznú kölcsönzők rendszere célszerűen a közfoglalkoztatás rendszere mellett, annak kiegészítéseként jelenik meg. Közhasznú kölcsönző a helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint közhasznú szervezet lehet, azaz olyan munkáltatók, akik maguk is lehetnek közfoglalkoztatók. Vagyis magánvállalkozásokhoz közfoglalkoztatottak nem „kölcsönözhetőek”, az állam ezt a szerepkört nem vállalja fel. A fentiekből következően a közfoglalkoztatottak nem jelenthetnek konkurenciát a minimálbért kereső munkavállalókkal szemben – írják.
Ha a Népszabadság cikkének írója felkereste volna a Belügyminisztériumot, úgy a közlésének tartalma közelített volna a valósághoz – zárul a sajtóközlemény.
