A politikus azt mondta: a Nemzeti alaptanterv „olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek”, s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja.
Pokorni megjegyezte, „továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, aminek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre”, holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is.
Az iskolafenntartás kérdését át kellett gondolni
Kitért arra: az iskolafenntartás kérdését a szétaprózottság miatt át kellett gondolni, mert Európában a magyar iskola a legképtelenebb arra, hogy a szülők társadalmi állapotát ellensúlyozza, s így a szegény diákoknak a legkisebb az esélyük a felemelkedésre. Pokorni Zoltán kiemelte, Magyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért megvásárolni gyermekeiknek a tanórán felüli képzéseket.
Közlése szerint a kormányzat eredeti szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át, azonban a vagyongazdálkodási bevételt és az iparűzési adót „nem tudta magához húzni a kormányzat” az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási feladatokat a településeknél is. Rámutatott arra: az állam megkapja az iskolák szakmai–személyi irányítási jogait, az önkormányzat pedig a működtetés terhét, a pedagógusbért tehát az állam, a rezsiköltségeket pedig az önkormányzatok fizetik.
Az országgyűlési bizottság elnöke közölte, a jogszabályi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, amelyet már most szeptembertől bevezetnek egyes évfolyamokon. Meglátása szerint ez jelentős gondot nem okoz ebben a tanévben, ugyanakkor a 2013–14-esben, illetve a 2014–15-ösben „lesznek gondok”, mert akkor az iskoláknak sportolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés.
Megvan a kormányzati szándék
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetéséhez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szándék, a 2013-ra szóló költségvetési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették. Felvetette, hogy a pluszpénz „képes lesz-e különbséget tenni jó és rossz tanár között”. Meglátása szerint ennek megállapításához pedagógusértékelési és -minősítési rendszert kell kidolgozni, hogy „csak azt finanszírozza a társadalom és a gazdaság, ami teljesítmény”.
