Mint mondta, Magyarország nyitott Románia felé, szeretné, ha úgy alakulnának a két ország közötti kapcsolatok, ahogyan 2010-ben elindultak, bízik abban, hogy a jó viszony a „nyugtalanító jelek és belső nehézségek ellenére” folytatható.
Szlovákiával kapcsolatban úgy fogalmazott, az országgal „minden szinten jó a kapcsolat”. Fontos közös érdekeik vannak, és – különösen Európa és a világ mai helyzetében – ezek erősebbek, mint a megoldandó viták. Úgy kell kezelni a vitákat, hogy „ne okozzanak sérelmet az embereknek” – hangoztatta.
A Nyugat-Balkánt illetően kiemelte, Magyarország mindig is bővítéspárti volt, a térség minden országa esetében a bővítési folyamat folytatását, felgyorsítását támogatja. A kétoldalú kapcsolatok azonban nem merülnek ki a bővítés segítésében, Magyarországnak gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is nagyon fontos a régió – közölte. Megjegyezte: nyitottak és készek az elmúlt években jól alakuló magyar–szerb együttműködés folytatására is, és Magyarországra várják a szerb államfőt.
Az EU-ról és a bankunióról is szó esett
Az Európai Unió jelenlegi helyzetéről úgy vélekedett, Magyarországnak az áll érdekében, hogy a tagállamok együtt maradjanak, Európa egységes legyen. „Remélhetőleg a válság miatt nem mélyül, nem ölt intézményi formát az árok az euróövezet és az azon kívüli államok között” – mondta. A bankunió tervével kapcsolatban kijelentette, rövidesen állást kell foglalni a kérdésben, ezért jelenleg intenzív előkészítő munka folyik annak megállapítására, hogy mi a magyar érdek.
Kérdésre válaszolva kifejtette, a külpolitika része a kormány politikájának, a kormány politikáját pedig végső soron a miniszterelnök határozza meg. Nincs olyan európai ország, ahol a kormányfőnek ne lenne a miniszterelnöki hivatalban külpolitikai apparátusa – mutatott rá. Hozzáfűzte: a magyar miniszterelnöknek is mindig megvolt a saját tanácsadói köre.
Ugyancsak kérdésre Martonyi János kitért a szíriai helyzetre is. Az országban háború van, a tüntetések korszakának vége, folyik a fegyverkezés, a katonai konfliktus egyre élesebb; az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem talál megoldást a helyzetre, jelentette ki. „Európa álláspontja az, hogy növelni kell a szankciókat, fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és támogatni kell az erőfeszítéseket az ellenzék egységének megteremtésére. Nem lehet más megoldás, mint hogy a szíriai rezsim belátja, ez kilátástalan harc, de nehéz megmondani, hogy ez mikor történik meg” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
