Bakondi György, az áprilistól új struktúrában működő Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fórumának konferenciáján ismertette a január elsejével életbe lépett új katasztrófavédelmi törvényből adódó feladataikat és kötelezettségeiket, valamint azt, hogy milyen minőségi átalakuláson és reformon esett át a magyar polgári védelem rendszere.
Három nagy területet fog össze az új struktúra
Bakondi ismertetése szerint a polgári védelem új struktúrája három nagy területet foglal magába. Létrehozták az országos és megyei polgári védelem főfelügyelőséget, amely a hivatásos és önkéntes, illetve a „köteles” szolgálatokat irányítja, felügyeli. Az önkéntes szolgálathoz a speciális tudású szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók.
A „köteles” kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél – jegyezte meg.
Szigorúbb feltételek vonatkoznak 2012 elejétől azokra az üzemekre, amelyek az általuk tárolt veszélyes anyag alacsony mennyisége miatt eddig nem tartoztak a katasztrófavédelmi hatóság hatáskörébe – közölte korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerint gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé, ha veszély esetén nem civil irányítja a munkálatokat. Wéber Antal erről a Lánchíd Rádióban beszélt.
Speciális csoportokat hoztak létre
Az új típusú polgári védelmi szolgálatokra utalva az OKF főigazgatója megemlítette azt is, hogy létrehoztak két speciális, országos rendeltetésű nemzeti katasztrófamentő csoportot, az egyik a Hunor városi kutató mentőszolgálat, amelynek tagjai hivatásos tűzoltók, míg a Huszár csapatban önkéntes speciális mentők dolgoznak.
A polgári védelem alárendeltségében működik az ország 65 katasztrófavédelmi kirendeltsége, ahol a szolgálatot teljesítő tűzoltók a tűzoltás és műszaki mentés mellett kötelesek a polgári védelmi feladatokat is ellátni. Ez a katasztrófavédelmi rendszer hasonlóan működik, mint a rendőrség megyei és alsóbb szintű kapitányságainak parancsirányítási rendszere – mondta, hangsúlyozva, hogy a katasztrófavédelmi őrsök és irodák mint végpontok az egész országot lefedik.
A veszélyes anyagokat gyártó cégeknél teljesítenek szolgálatot
Bakondi György a jelentős átalakítások között említette az egységes iparbiztonsági hatóság létrehozását is, amely a polgári védelmi rendszerhez hasonló struktúrában engedélyező hatósági feladatot lát el az országban működő nyolcezer, veszélyes anyagokat gyártó, raktározó, szállító vagy felhasználó üzemeknél.
A tűzoltóság rendszerének átalakítását ismertetve elmondta, az önkormányzati felügyelet alatt állt parancsnokságok állami irányítás alá kerültek, és jelentős fejlesztésben és támogatásban részesültek az önkéntes, létesítményi és az önkormányzati tűzoltóságok.
Egymásnak is tudjanak segíteni
Az OKF főigazgatója az osztrák, horvát, szlovák, svéd, spanyol, portugál, dán, angol és finn társszervek képviselőinek részvételével tartott konferencián elismerve az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának jelentőségét, hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a földrajzilag közel lévő államok képesek legyenek egymásnak gyors segítséget nyújtani. Felhívta a figyelmet arra, az adott országok ne csak a kormányzati, hanem az önkéntesi segítségnyújtási lehetőséget is keressék, hogy szervezési, logisztikai és megelőzési feladataikat össze tudják hangolni.
Tóth Ferenc dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő előadásában a katasztrófavédelmet nemzeti ügynek nevezve azt emelte ki: el kell érni, hogy bizonyos mértékben az átlagember is felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
A megelőzés is fontos elem
A polgári védelemnek az emberi élet, testi épség és a létfontosságú anyagi javak védelme a feladata, de mint mondta, a megelőzésnek sokkal nagyobb szerepe van. Felkészülés, beavatkozás, helyreállítás – összegezte legfontosabb tevékenységüket az országos parancsnok, példaként említve az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívását jelentő 2010-es árvíz és a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején történt helytállásukat.
Gátra, legények!
Mint arról lapunk beszámolt: szisztematikus felkészülés kezdődött a tavaszi árvízre, ami életeket menthet, ha hirtelen felmelegedés következik be a Kárpát-medencében. A védekezés szolgálatába áll megyénként egy, plusz országosan még öt raktár, valamint egy új, az öngondoskodásra ösztökélő katasztrófavédelmi törvény.
