Gyógyulunk és félünk

Gyógyszerlobbi nyilván létezik, sőt hihetetlen méreteket ölt. Kezd azonban felzárkózni mellé az alternatív szerek lobbija, aminek a pénz mellett életekben mérhető ára is van. Már amennyiben a hagyományos módon gyógyítható betegek ilyen készítmények miatt fordítanak hátat orvosaiknak.

– A legnagyobb kavarodást az okozza, hogy hazánkban szinte bárki forgalmazhat étrend-kiegészítőt. Ehhez ugyanis egyetlen törvényi kötelezettségnek kell eleget tenni, méghozzá annak, hogy a terméket be kell jelenteni az Országos élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél. A hatásosságot ugyanakkor nem kell bizonyítani. Ez a könnyű piacra kerülés az egyik oka annak, hogy ma hazánkban már több mint tizenegyezer étrend-kiegészítő van forgalomban – mondja Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa.

Az egyetem farmakognóziai intézetében dolgozó szakember arról is beszámolt, hogy a regisztrált termékekről a hatóság ugyan további vizsgálatot igazoló dokumentumot is bekérhet, ennek valóságtartalmát azonban nem ellenőrzik hatósági laboratóriumi vizsgálattal a forgalomba kerülés előtt. Az ellenőrzés rendszere így nem jelent garanciát arra, hogy a forgalmazott termék ugyanolyan minőségű, mint amiről a bejelentésnél benyújtott dokumentáció szólt.

Jól mutatják ezt a kutatócsoport által végzett minőségvizsgálatok eredményei is. Akadt ugyanis olyan étrend-kiegészítő, amely nyomokban sem tartalmazta azt a hatóanyagot, amely az összetevők lajstroma alapján nem hiányozhatott volna belőle, és akadt olyan is, amelyben a feltüntetett növényi összetevők helyett szintetikus gyógyszerhatóanyagot mutattak ki. érdekes kép rajzolódott ki akkor is, amikor a csapat a daganatos betegek által is előszeretettel használt antioxidáns-készítmények hatásosságát vizsgálta. Ekkor ugyanis az derült ki, hogy egyetlen vizsgált termék hatása sem közelítette meg a kontrollként használt, antioxidáns-hatással bíró C-vitaminét.

Ami bizonyos értelemben még szerencsének is mondható, míg ugyanis az antioxidánsokban gazdag táplálkozás valóban segíthet megelőzni a rákos meg- betegedések kialakulását, az már nem bizonyított, hogy az antioxidánsok szedése segíti a daganatos páciensek gyógyulását. A legelszomorítóbb azonban az, hogy ilyen jellegű vizsgálatokat a hatóságnak forgalombahozatal előtt nem kell végeznie, illetve a gyár- tónak sem kell bizonyítania állítása igazát.

Ahogyan bejelentéskor nincs hatósági vizsgálat arról, hogy a forgalomba hozott termékek – beleértve a daganatos betegeknek szánt étrend-kiegészítőket is – valójában milyen összetevőket tartalmaznak, úgy arról sincs semmilyen hivatalnak vagy hatóságnak adata, hogy a rákos betegek mennyit költenek recept nélkül kapható szerekre. Azt pedig a munka időigényessége miatt piackutató cégek sem közlik, hogy a betegek mennyit költenek ilyen készítményekre.

Ezen összeg nagysága a HáziPatika.com múlt héten készült – nem reprezentatív – olvasói felmérése alapján is csak sejthető. A legolvasottabb egészség- portál daganatos témákkal foglalkozó írásai végén szerepeltetett kérdőívéből ugyanis az derült ki, hogy a válaszadó rákkal küzdő betegeknek vagy azok hozzátartozóinak csupán 25 százaléka nem vásárol ki- egészítő szereket a vényköteles gyógyszerek, kezelések mellett. Többségük viszont tetemes összeget ad ki ilyen termékekre. Jól látszik ez abból, hogy a fel- mérés szerint e betegeknek csak 12 százaléka költ havi szinten ötezer forintnál kevesebbet a kezelést ki- egészítő készítményekre. Ezzel szemben az érintettek 36 százaléka öt- és húszezer forint közötti összeget szán ilyen készítményekre, míg 17 százaléka húsz- és ötvenezer forintot ad ki ugyanezen termékekre. Sőt a betegek tíz százaléka még havi ötvenezer forintnál is többet költ komplementer szerekre. Ha pedig ezen számok alapján az éves ráfordítást becsüljük, akkor azt látjuk, hogy már pusztán a kérdőívet kitöltő négy- száz válaszadó kiadása is meghaladhatja azt a 73 millió forintot, amelyet a hazai daganatos betegek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint összesen költenek rákterápiás gyógyszerekre a patikákban. (A gyógyszeres daganatterápia teljes költsége persze ennél lényegesen nagyobb, a társadalom- biztosítás ugyanis tavaly a páciensek által a patikákban kifizetett 73 millió forintos betegtérítési díj mellett több mint 25 milliárd forintot költött ezen gyógy- szerek támogatására.)

A komplementer, azaz kiegészítő készítményekre a daganatos betegek tehát még akkor is hatalmas összeget költenek, ha tisztességtelen reklámjuk miatt többet is megbírságolt a hatóság. Az ez ügyben illetékes Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis az el- múlt öt évben több ilyen termék miatt is büntetést szabott ki. így történt ez például a rákkal küzdő páciensek körében igen népszerűnek számító, ám a nyomtatott sajtóban és a televízióban egyaránt jog- sértő módon népszerűsített Varga-féle gyógygombakivonatokat tartalmazó készítmények esetében is. Az már más kérdés, hogy a gyógygombakivonatot tartalmazó termékek tavalyelőtt nyolcmillió forintra büntetett gyártója a büntetés évében is 600 millió forintos árbevételt ért el, tavalyi bevétele pedig már közel 1,3 milliárd forintra rúgott. Ugyancsak jól teljesített tavaly a korábban a fogyasztók megtévesztése miatt ötmillió forintra bírságolt Preventa készítője, a cég ugyanis több mint 700 millió forint árbevételt ért el a múlt évben. Ezen termékek mellett a GVH több olyan, a daganatos betegek körében szintén elterjedt készítmény – például az Avemar vagy a CoD tea – miatt is bírságolt az elmúlt években, amelyek reklámok által hirdetett erényeit nem támasztották alá kellő vizsgálatok. A hivatal tapasztalata pedig általánosságban is az, hogy az utóbbi években előtérbe került a termékeiknek egészségmegőrző hatást ígérő vállalkozások száma.

– Valóban igaz, hogy a hagyományos terápia mellett egyre több ilyen szert használnak a daganatos betegek, ám ez korántsem új jelenség. Ugyanis az alternatív gyógyászatnak – elég csak a korábbi vándorkuruzslókra gondolnunk – mindig is komoly lobbija volt. Függetlenül attól, hogy a mai napig nincs egyet- len olyan komplementer, azaz kiegészítő szer, amely bizonyíthatóan daganatellenes hatású lenne – mond- ja lapunknak Lövey József onkológus és sugárterápiás szakorvos, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályának osztályvezető-helyettes főorvosa.

Az onkológus arról is beszámolt lapunknak, hogy több dolog is meghúzódik annak hátterében, hogy a betegek gyakrabban fordulnak kiegészítő szerek felé.

– Egyrészt alapból csökkent a hivatalos orvostudományba vetett bizalom, másrészt a magyar egészségügyben tapasztalható gondok is egyfajta bizalomvesztéshez vezetnek. Gondolok itt arra, hogy a betegek ellátáshoz való hozzájutása nem mindig egyszerű, az egészségügy pedig most is épp átszervezés alatt van. Vannak tehát olyan gondok, amelyek objektíven is azt a képet mutatják a betegeknek, hogy az egészségügy nem működik teljesen jól. Ez pedig már önmagában is az alternatív mód- szerek irányába terelhet egyes betegeket. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az onkológia mindig is stigmatizált területe volt a gyógyászatnak, ami részint jogos, hiszen ha az átlagot nézzük, akkor azt látjuk, hogy még európai viszonylatban is a csak a fele gyógyul meg a rákos betegeknek. Ilyen helyzetben pedig normális, ha a betegek maguk is tenni akarnak valamit gyógyulásuk érdekében. és mivel a klasszikus egészségügyi ellátásban nem tölthetnek be aktív szerepet, ezért fordulhatnak a komplementer kezelések irányba – fejti ki Lövey József.

Ennek lélektani hátterét magyarázza lapunknak Faludi Viktória krízisterapeuta, tanácsadó szakpszichológus is.

– A hagyományos terápiával az orvosok mindig durván beavatkoznak életünkbe, a kemoterápiáról, sugárterápiáról pedig nem sok jót hallani. Ezért is van az, hogy az ember ilyenkor igen kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez olyan krízisállapot, amikor már bármit elhiszünk. Akár azt is, hogy pusztán azáltal meg- gyógyulhatunk, hogy valaki nyomkodja a talpunkat. és ez a hiszékenység ilyenkor független a képzettségtől – hangsúlyozza a szakember. E jelenséggel alapesetben nem is lenne gond, hiszen érthető mechanizmusról van szó, a komplementer szerek pedig pszichésen – úgymond pszichoszomatikusan – azáltal is hathatnak, ha a beteg egyszerűen csak hisz bennük.

Az előbbiből az is következik, hogy a kiegészítő szerekkel csak akkor van gond, ha a beteg olyan készítményt választ, amelytől betegsége kevésbé lesz kezelhető, vagy éppen a nem bizonyított hatású termékekben bízva úgy fordul el a hagyományos terápiától, hogy azzal gyógyítható lenne.

– Sokan például úgy gondolják, a daganatos betegeknek nagyon sok vitamint kell fogyasztaniuk. Ugyanakkor vannak olyan kemoterápiás szerek, amelyek pont a vitaminmegvonás alapján – például a folsav hatásának fölfüggesztésével – hatnak a daganatok ellen. Hogy mi történik, ha ilyenkor a folsavat vissza- pótolják? Csökken a kezelés hatása. De olyan vitaminok is vannak, amelyek kiválóan táplálják a daganatokat. Ilyen például a B12-vitamin, amely segíti a melanoma növekedését – hangsúlyozza Lövey doktor.

Majd mond ennél is megdöbbentőbb példát. – Van olyan hólyagtumoros betegünk, aki korai húgyhólyag- daganattal került hozzánk, és akit jó eséllyel meg tudtunk volna gyógyítani. Ő viszont elutasította a kezelést, és elment talpmasszázsra. Aztán másfél év után hatalmas daganattal és áttétekkel jött vissza hozzánk. Ebben a stádiumban viszont már csak fájdalomcsillapításra, tüneti kezelésre van mód. Van egy nyiroksejtes daganattal küzdő páciensünk is, aki kezdetben csak alternatív terápiákat akart használni, és bár végül életveszélyes állapotban vitték kórházba, sikerült megmenteni.

Ő most, úgy tűnik, nem fog belehalni a kórba. Azért nem, mert olyan betegsége van, amely elég jó hatékonysággal gyógyítható. Lövey doktor szerint ebből is látszik, hogy a bizonyított hatású kezelésektől való elfordulásnak leginkább akkor lehet komoly következménye, ha a daganat viszonylag jól kezelhető.

– Egy kezelésre nem reagáló áttétes hasnyálmirigyrák esetében például nem mondanám ezt – teszi hozzá Lövey József. – Ilyen esetben ugyanis az átlagos túlélés még a legjobb kezelés mellett is csak nagyjából öt hónapos lehet. Ilyenkor pedig az orvosnak is el kell fogadnia, hogy nem lehet a betegbe az utolsó pillanatig gyógyszert önteni. Ki kell tudni mondani azt, ha már érdemben nem lehet segíteni. Mert ilyenkor pusztán a beteg hite és küzdelme plusz hónapokat jelenthet az életéből, amit akár aktívan, szerettei körében is eltölthet.

És ez az, amit a gyógyszerek nem tudnak megadni.