A fideszes politikus, aki az ülés társelnökeként nyilatkozott, elmondta, hogy a diaszpóra szervezetei azt kérték, hogy az eddiginél gyorsabb és pontosabb információkkal lássák el őket, hogy „segíteni tudjanak a Magyarországról kialakult kép kedvező változásához a nagyvilágban”. Kérdésre válaszolva Révész Máriusz elmondta, hogy a napi tájékoztatás feladatát Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vállalta magára.
A munkacsoport ülésén arról is tárgyaltak, hogy a középiskolások csereprogramjába olyan külföldön élő gyerekeket is minél nagyobb számban vonjanak be és hozzanak Magyarországra részképzésben tanulni, akiknek felmenőik magyarok, de magyarul még nem beszélnek.
Gyarapodó szórványok
A Kárpát-medencében szórványban élő magyarság helyzetével is foglalkozott a KMKF szórvány–diaszpóra munkacsoportja. Megállapították, hogy néhány kivételtől eltekintve a népszámlálások adatai alapján továbbra is a létszámfogyás jellemzi ezeket a közösségeket. Pozitív példák ennek ellenére vannak, például Szlovákiában és Romániában, ahol a magyar többségű települések, megyék folyamatosan tartják a kapcsolatot, és segítik a szórványban élőket.
Böjte Csaba ferences szerzetes a dél-erdélyi szórvány helyzetéről számolt be, például Szászvárosról, ahol létszámában gyarapodik a közösség – mondta el Révész Máriusz az ülés után.
Kedden ülésezett Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a zárónyilatkozat aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. Áder János köztársasági elnök kedd este arról beszélt, a magyarok cselekvő összefogására van szükség.
Az államfő kijelentette: a Máért rendkívül fontos eszköz a magyarság kezében, a testület „a világ magyarságának tervezőasztala, eszköz, amely képessé tehet minket arra, hogy összetartsunk egy történelmi okokból földrajzilag osztott nemzetet. Olyan eszköz, amely képes megszerkeszteni és megépíteni az egyetértés útját”. Ha nemzetről, magyarságról van szó, az érzelmi kötődés éppúgy szükséges, mint a józan, gyakorlatias hozzáállás – hangsúlyozta Áder.
