A BKK keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a VT-Transmannal nyolc évre kötnek szerződést kétéves opcióval, és bármilyen minőségi probléma vagy járatkimaradás miatt a BKK kötbérezi a céget, 3 százalékon felüli járatkimaradás esetén pedig a szerződést is felmondhatja. Összehasonlításképp jelezték: a BKV buszjáratainak átlagosan 5 százaléka marad ki.
A VT-Transman a BKK közlése szerint 1999 óta a BKV, majd 2012 májusa óta a központ alvállalkozójaként eddig is részt vett a budapesti autóbuszos közlekedésben. A szóló buszokat a cég 663 forintos, a csuklósokat pedig 797 forintos kocsikilométer-díjért üzemelteti, ez drágább, mintha a BKV tovább futtatná a Mercedesek által kiváltani hivatott 22-27 éves Ikarusokat, mivel ezek költségeiben az amortizáció már nem jelenik meg.
Az adósság miatt nincsen rá lehetőség
Hangsúlyozták ugyanakkor, a BKK szakértői vizsgálata azt állapította meg, hogy az új üzemeltetési modell olcsóbb, mint a régi buszok hosszú távú továbbüzemeltetése és felújítása vagy a BKV által új buszok beszerzése. Ezzel kapcsolatban jelezték: utóbbira a közlekedési vállalat adósságai miatt jelenleg nincs lehetőség.
A jövő májustól ütemezetten forgalomba álló Mercedes–Benz Citarók végig alacsonypadlósak, teljesítik az Euro V-nél szigorúbb EEV (Enhanced Environmentally Friendly Vehicle) károsanyag-kibocsátási normát, légkondicionálóval, térfigyelő kamerával és modern utastájékoztatóval vannak felszerelve. A 150 jármű elsősorban Budapest III., IV., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületében és az onnan kiinduló vonalakon fog közlekedni. Az érintett járatok pontos beosztását az üzembe állításig készítik el, de az már biztos, hogy a legforgalmasabb 7-es és 173-as vonalon is üzembe állnak majd.
Az általuk kiváltott buszok többségét a BKV selejtezi, bár néhány darabra az 1-es és 3-as villamos vonalának felújítása miatt a buszos pótláshoz még szükség van.
Nincsen mód a magyar gyártók közvetlen segítésére
A közlemény szerint a BKK-nak nem volt ráhatása arra, hogy a cégek milyen busztípussal induljanak a tenderen, a műszaki elvárások lefektetésénél arra törekedtek, hogy a minőségi szint magasan legyen, és minél többen tudjanak indulni. A pályázatnak szakértők szerint 12 busztípus felelt meg, köztük magyar is. A BKK közölte: nincs mód arra, hogy magyar gyártókat közvetlenül segítsenek, de nem követelték meg a referenciát, így azok a gyártók is indulhattak, amelyek járművei soha nem közlekedtek még egyetlen városban sem.
A BKK hangsúlyozta: nyolc éve nem született döntés új buszok beszerzéséről, pedig a budapesti buszok adják a főváros tömegközlekedési kapacitásainak mintegy 40 százalékát. Közölték azt is, hogy nem lesz kevesebb buszvezetőre szükség Budapesten, a fővárosi autóbusz-közlekedésben dolgozó munkavállalóknak az összfoglalkoztatás szinten tartásán, sőt növekedésén túl a jelenleginél jobb munkakörülményeket biztosítanak.
A BKK a 2013-ban forgalomba álló 150 darabbal együtt 250 autóbuszt vont be eddig külső szolgáltató révén a budapesti közösségi közlekedésbe. A korábbi tervek szerint a cél az, hogy a budapesti buszos közösségi közlekedés 66 százalékát külső szolgáltató, a fennmaradó 34 százalékot pedig a BKV végezze.
Állt a bál a busztender körül
A Budapesti Közlekedési Központ nem fogadja el indokolt költségként a BKV igazgatósági elnökének múlt heti levelében bemutatott, a szolgáltatói buszokra vonatkozó számításait – derül ki a BKK vezérigazgatójának Bolla Tibor BKV-vezérigazgatóhoz címzett leveléből. Hétfőn a két cég busztenderével kapcsolatos előterjesztés szavazásában Tarlós István főpolgármester nem vett részt, amit azzal indokolt: nem garantált Budapest és a BKV jövő évi költségvetése.
