A dokumentum Várszegi Gyulának, a BKV igazgatósági elnökének a főpolgármesterhez írt levelére reagál, amelyben 150 autóbusz külső üzemeltetésére 3-3,5 milliárd forintos költségnövekedéssel számol a BKV fix költségeinek magas arányára és változatlanságára hivatkozva.
Vitézy túlzónak tartja a költségértékeket
Tarlós István hétfőn jelentette be, hogy a Budapesti Közlekedési Központ felügyeletét a továbbiakban György István mellett két másik helyettese, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs is ellátja. A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció mindig határozott szakmai álláspontot képviselt, de úgy tűnik, hogy „a részérdekek most rést találhattak”, és a korábban egységes álláspontokat a főpolgármester egyre több ügyben megkérdőjelezi. György István (Fidesz–KDNP) az MTI-hez eljuttatott hétfői állásfoglalásában az átalakításra utalva azt írta: a főpolgármesternek joga van ahhoz, hogy ellátandó feladataiban korlátozza, ezzel azonban álláspontja szerint végső soron önmagát korlátozza. Hangsúlyozta: a főváros érdekében minden, a meggyőződése szerinti döntést támogatott szakmai alapon. Hozzátette: a főpolgármesternek szíve joga, hogy kinek hisz ezekben a kérdésekben, döntéseinek azonban súlya van. „Hittel vallom, hogy a döntéseket nem hangerővel és arroganciával, hanem szakmai érvekkel kell alátámasztani” – fogalmazott. Jelezte: meggyőződése szerint a város vezetői azért voltak képesek gyorsan haladni a közösségi közlekedés átalakításában, mert a magas színvonalú anyagok mellett „határozott, következetes, maximális vezetői elkötelezettséggel” kiálltak, és a döntéseket „átvitték a rendszeren”. Hozzátette, hogy ezzel nagyon sok gazdasági és egyéb részérdek is sérült. „Ha ezek rést találnak a rendszeren, és a főpolgármester teret enged nekik, akkor az eltelt két év számít a sikeresebb időszaknak a fővárosi önkormányzat tevékenységében a hátralévőhöz képest” – írta György István.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója jelezte, előzetesen nem állt módjukban ellenőrizni az alapítónak megküldött adatokat. Arról tájékoztatta Bolla Tibort, hogy a levélben írt költségértékeket a BKK jelentősen túlzónak tartja, sem az összeget, sem a megállapításakor alkalmazott költségkalkulációs modellt nem tartja elfogadhatónak. A kalkuláció alapvető hibájának nevezte, hogy noha a BKV-tól megrendelt autóbusz-üzemeltetési szolgáltatások 10 százalékot meghaladó mértékben csökkennek, a közvetett költségeket változatlannak tekintik, sőt egyes változókat is fix költségként próbálnak elismertetni.
A dokumentum szerint a fix általános költségként megjelölt összegek egy része a valóságban változó, tehát a forgalmi teljesítmény csökkenésekor az is csökkenni fog. Vitézy Dávid ezek között említette egyebek mellett a munkaruhákat, a szociális és egészségügyi költségeket, bizonyos logisztikai költségeket és számos más elemet. Hozzátette: ezeket fix költségen nem lehet érvényesen elismertetni. A BKK álláspontja szerint a fentieken túl az általános költségek egy érdemi hányada is olyan, amely a menedzsment munkaszervező képességétől és érdemi tevékenységétől függően lehet változó vagy állandó költség. Ilyen például a buszgarázsok működési költsége, a hatékony üzemméret megválasztása és a műszaki üzemeltetési modell kialakítása. Ezek ésszerű átszervezéssel, hatékonyságjavítással rövid időn belül is csökkenthetők, így a BKK egyeztetést kezdeményez – olvasható a levélben.
Tárgyalást kezdeményeznek a költségek meghatározásához
A társaság hasonlóan túlzónak tartja a Várszegi Gyula levelében feltüntetett, az egyszeri létszámleépítésre vonatkozó 500-600 millió forintos összeget. Vitézy Dávid leszögezte: a BKK illetékes hatóságként eljárva a bemutatott költségeket indokolt költségként nem fogadja el, és tárgyalást kezdeményez a valóban indokolt költségek mértékének meghatározásához.
Az MTI információi szerint ez arra vonatkozik, hogy tiltott állami támogatás volna olyan összeget kifizetni, amelyet az illetékes hatóság nem minősít indokolt költségnek, vagyis a főváros jogszabályt sértene a BKV igazgatósága által kért hárommilliárd forint kifizetésével.
Ez a többletköltség betenne a BKV-nak
Az új buszüzemeltetési modellel kapcsolatos tenderen a VT-Transman adott be ajánlatot 75 szóló és 75 csuklós Mercedes Citaro busszal. A BKK és a BKV igazgatósága október elején úgy döntött, eredményesnek minősíti az eljárást, Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke ugyanakkor a főpolgármesternek küldött levelében azt írta: a 3-3,5 milliárdos többletköltség ellehetetleníti a BKV-t. Ezért Tarlós István a közgyűlés döntésére bízta a kérdést, a testület pedig hétfői rendkívüli ülésén visszautalta azt az igazgatóságokhoz. A tenderen várhatóan kedden hirdetnek eredményt.
Ismert, Tarlós szavazata nélkül ment át a Fővárosi Közgyűlésen az a döntés, miszerint a BKK és a BKV menedzsmentje felel a buszközlekedés kiszervezéséért. A szavazás pikantériája, hogy a főpolgármester az ügyben tartott három döntés során egyszer sem nyomott gombot.
Már kedden eredmény születhet
A Hír Televízió beszámolója szerint a határozat értelmében már kedden eredményt hirdethetnek a busztenderen. Az előterjesztés szövege szerint a közgyűlés kijelenti: elkötelezett a közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, valamint az új buszüzemeltetési modell mellett, és minden olyan keretfeltétel adott, amelyek alapján a busztender eredményhirdetésével kapcsolatban a BKK és a BKV Zrt. igazgatósága saját hatáskörében képes meghozni a megfelelő döntést.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése utáni sajtótájékoztatón aztán azt közölte: azért nem szavazta meg az előterjesztéseket, mert sem a város, sem a BKV jövő évi költségvetése nem garantált. Hozzáfűzte: arra kéri az Országgyűlésben is jelen lévő közgyűlési képviselőket, hogy hatékonyabban lobbizzanak a főváros érdekében, mert az eddigi eredmények „szerények” voltak. Szintén kérdésre válaszolva Tarlós István jelezte, tanulmányt készítenek arról, hogyan lehet a magyar buszgyártás kapacitásait és a járműcseréket összehangolni, és ezt Orbán Viktor miniszterelnökhöz is eljuttatják.
