Tiffán a tervezett beruházásokról a csütörtöki pécsi sajtótájékoztatón azt mondta: tart a szakértői munka, és tárgyalások folynak arról, hogy milyen keretekből lehetne támogatást szerezni a rekonstrukciókhoz. Megjegyezte, mivel Orbán Viktor kormányfő személyesen is elkötelezett az ország egyik legszegényebb térségének tartott Ormánság fejlesztése iránt, jó esély van rá, hogy a szükséges összeg rendelkezésre áll majd, és a munka már jövő tavasszal megkezdődhet. Úgy véli, a templomfelújítások szervesen kapcsolódhatnak az Ormánság fellendítését célzó Ős-Dráva programhoz, mindez a megyei, valamint a községi önkormányzatok, a helyi vállalkozók és a lakosság összefogásával valósulhatna meg, segítve a munkahelyteremtést, a társadalmi, kulturális felzárkóztatást.
Akár össze is dőlhetnek
Rabb Péter építőmérnök arról szólt, hogy a kezdeményezés keretében az elmúlt hónapban negyven ormánsági templom állapotát mérték fel. Az épületek felénél azt tapasztalták, hogy a tetőbeázások, a falak vizesedése és az egyebek mellett kopogóbogarak által okozott pusztítás miatt a megmentésük így is a huszonnegyedik órában kezdődne. Rámutatott: öt-hat templom rekonstrukció nélkül akár össze is dőlhet a következő években.
Zentai Tünde néprajzprofesszor azt hangsúlyozta, hogy Baranya templomai olyan kincsek, társadalmi, szellemi, művészeti értékek, hogy a megmentésüknek kiemelt feladatnak kell lennie. Elmondta, hogy a Dráva menti festett belsejű, úgynevezett hímes kazettás templomok különös jelentőséggel bírnak. Ezek közül példaként a közelmúltban részlegesen felújított kórósit és a drávaiványit említette. Jelezte: utóbbihoz hasonló nincs Európában.
