A Balatonlelle közelében található irmapusztai tógazdaságban 270 hektár vízfelülettel gazdálkodnak. Október első napjaiban mázsaszámra halásszák le a háromnyaras halakat.
Balatoni haltelepítés
– A működő tavaink félvízen vannak, három tavunk pedig teljesen feltöltetlen maradt – mondta el Fekete Áron, a tógazdaság vezetője. Azonban a másfél évvel ezelőtt kezdődött aszályos időszak ellenére is zavartalanul folyik a munka a Balaton déli partján.
– A halgazdálkodási terv alapján alapvetően pontyot, csukát, illetve süllőt kell telepítenünk a Balatonba – hangsúlyozta Füstös Gábor, a Balatoni Halászati Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A vezető kiemelte, a tavalyi harcsapusztulás ellensúlyozására harcsát, azon felül pedig még őshonos compót és széles kárászt is telepítenek a legnagyobb tavunkba.
Videoriportunk a haltelepítésről:
A társaság minden olyan feladatot ellát, ami egy halgazdasághoz tartozhat. A haltermelés és a Balaton halasítása mellett ilyen a horgászjegy-forgalmazás és a halőrzés is.
– Kiemelt közfeladatunk a busának a Balatonból való kihalászása. A busáról annyit illik és kell tudni, hogy ez egy olyan idegenhonos halfaj, ami planktonokat fogyaszt, és ezáltal egyértelműen táplálékkonkurens az őshonos halfajok ivadékainak – magyarázta Füstös Gábor.
Nem kell temetni a Balatont
Az idei vízállás miatt sokan már-már elkezdték siratni a Balatont. Füstös Gábor szerint azonban nem kell temetni a tavat.
– A Balatonnak sokféle vízszintje volt, a jelenleginél volt magasabb is és volt alacsonyabb is. Nem szabad elfelejteni, hogy például a Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a normál, 110-es vízszintnél körülbelül másfél-két méterrel a víz alatt egy római út húzódik. A rómaiakat nem arról ismertem meg a történelemtanulmányaim folyamán, hogy azok hirtelen egy aszályos évben egy hadiutat építenének a Balaton medrébe. Feltehetően ez az út az akkori parton haladt – magyarázta a társaság vezetője. Hozzátette, ismerünk olyan vízállást, amikor Tapolcáig kinyúlik a Balaton. Valamikor ezen a részen is a Balaton terülhetett el. Ez a régi balatoni történeti berek – folytatta. A szakember úgy gondolja, a Balaton szempontjából ez a vízszint egyáltalán nem extrém. Lehet, hogy a turizmus szereplői ezt extrémnek gondolják, történelmi szempontból azonban abszolút nem az – vélekedett Füstös.
– Ez előfordul, ehhez nekünk, embereknek alkalmazkodni kell, és nem holmi gazdasági érdekek alapján megváltoztatni. Úgy gondolom, hogy a Balaton elsősorban olyan természeti kincs, amihez az embernek alkalmazkodni kell, nem pedig mindenáron megpróbálni megváltoztatni – zárta le a gondolatot Füstös Gábor.
