Kövér László üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy a testület tagjai nemcsak munkát, hanem küldetést is vállalnak a legfontosabb nemzeti intézmény, az Országgyűlés védelmével. A házelnök arra kérte az őrség tagjait, hogy legyenek büszkék a küldetésükre, a zászlójukra és az egyenruhájukra, amely összeköti őket a szolgálatukban.
Az Országgyűlés biztonságát kell garantálniuk
Kiemelte, hogy a megjelentek – akiket elöljáróik is alkalmasnak találtak erre a szolgálatra – értik és magas szinten művelik a szakmájukat. Szavai szerint az Országgyűlési Őrség tagjai nagy feladatot vállaltak, amelynek sikeres ellátása az ország életére is kihat, hiszen nekik kell biztosítaniuk az Országgyűlés biztonságát. Hangsúlyozta, hogy összetett rendszert kell majd működtetniük, ami csak úgy lesz lehetséges, ha csapatban, nemcsak egymással, hanem egymásért is képesek lesznek dolgozni.
Felhívta a figyelmet, hogy az őrség tagjai a Szent Korona előtt tettek esküt, ami a nemzet egészét jelképezi. Mint mondta, az esküvel „életünk legfontosabb elhatározásait pecsételjük meg”, és arra kérte az egység tagjait, hogy ragaszkodjanak ehhez a kimondott szóhoz. A házelnök az Országgyűlési őrségnek csapatzászlót adományozott, amelyet – miután felesége, Bekk Mária felkötötte a díszszalagot – megáldottak a történelmi egyházak képviselői.
Hármas alapelv szerint működnek
Péter István főhadnagy, az egység tagja arról beszélt, hogy az Országgyűlési Őrségnek hármas alapelvet, az elérendő célt világosan meghatározó jövőképet, az ehhez kapcsolódó küldetéstudatot és filozófiát szem előtt tartva kell meghatároznia identitását.
Az Országgyűlési Őrségnek a legmagasabb szakmai színvonalon kell működnie, hogy erős, professzionális szervezetként a társadalom körében is megbecsülést vívjon ki. Az egység küldetése az Országgyűlés elnökének, az Országháznak és a parlament munkatársainak elhelyezésére szolgáló létesítmények védelme, hangsúlyozta a főhadnagy. Az őrség feladata, hogy az Országgyűlés függetlenségének, külső befolyástól mentes működésének biztosítását elhivatott munkatársakkal, a legmodernebb technikai eszközökkel, politikai függetlenséggel hajtsa végre – tette hozzá.
Az egység pozitív megítélése a fő szempont
Az Országgyűlési Őrség célját olyan kollégákkal akarja elérni, akik magukénak érzik a demokratikus értékeket, törvénytisztelők, feddhetetlen életvitelükkel pedig hozzájárulnak az egység pozitív megítéléséhez – jelentette ki a Péter István.
Az őrök a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthatnak végre, ruházatot, csomagot, járművet vizsgálhatnak át, magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyeken is intézkedhetnek, kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, helyszínt biztosíthatnak. Kényszerítő eszközként bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, lőfegyvert ugyancsak a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint használhatnak. A parlamenti tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során azonban kizárólag testi kényszert alkalmazhatnak kényszerítő eszközként. Az őrségnek nyomozóhatósági jogköre nem lesz.
Az ülésterembe nem léphetnek be
Az országgyűlési őr a házelnöknek – vagy akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek – a hozzájárulása nélkül az Országház üléstermébe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint a termet körülvevő folyosóra nem léphet be, nem intézkedhet. Ugyanez igaz a parlamenti és irodaházi bizottsági üléstermekre, belépéséhez a testület elnökének – vagy akadályoztatása esetén a levezető alelnöknek – a hozzájárulása szükséges.
E hozzájárulások nélkül csak segélyhívás esetén, öngyilkosság megakadályozása céljából, bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének, gyanúsítottjának elfogása, valamint közveszély elhárítása érdekében intézkedhet. Emellett eljárhat akkor is, ha rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos az intézkedés, vagy olyan ember elfogása érdekében történik, aki a szabálysértést felszólítás ellenére is folytatja.
