Eltűntek Budapestről a farkasok

Optimális esetben Európa legnagyobb biodómjává válhat a Fővárosi Állat- és Növénykert – nyilatkozta Persányi Miklós igazgató, aki a távozó és érkező állatokról is beszámolt.

GB
2012. 12. 29. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az intézmény életét és jövőjét jelentősen befolyásoló döntést hozott nemrég a Fővárosi Közgyűlés: a szomszédos Vidámpark területét 2013 elejével az állatkert kezébe adja. A szórakoztató park szeptember végén vonul le a területről és fejezi be működését. Az állatkert már az év elején megkezdheti működését a park korábban is használt területén, ahol pónipark és állatsimogató működött. „Az év végén elkezdjük belakni a Vidámpark teljes területét. 2013 folyamán adjuk be a pályázatot, amely az ottani fejlesztésekhez elegendő pénzt biztosíthatja. A Magyar Mesepark kialakításának lépéseit jövőre már biztosan, az úgynevezett Pannon Őspark rész létrehozását pedig akkor kezdjük meg, ha elegendő pénz jut a fejlesztésre” – mondta a főigazgató.

Persányi hangoztatta: az optimális terv megvalósításában reménykedik. A minimális tervek szerint is lesz mesepark és ősvadon, de az optimális projekt megvalósulásával a fővárosi nem átlagos állatkert lesz, hanem Európa legnagyobb biodómja. Ha minden jól megy, a télen–nyáron kétezer ember befogadására képes kertrész 2016-ra, a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának 150. évfordulójára el is készülhet. „A 3,5 hektáros mesepark mindenképpen elkészül, ám ha sikerül mindent megvalósítani, akkor a biodómmal, a Pannon-tenger-akváriummal és a parkolóházzal kiegészülve európai vonzerejű turisztikai attrakcióvá válunk. Ha a minimumtervet valósítjuk meg, akkor is közép-európai vonzerejű lesz intézményünk” – vélekedett Persányi. Hozzátette: az állatkert bővítése, illetve a Pannon park megvalósításának terve a kormány támogatását is élvezi.

Az elefántok maradnak, a farkasok mennek

A főigazgató kitért arra is, hogy a területbővítésre az intézményben élő lakók miatt is szükség van. Így ugyanis megakadályozható az, hogy a területhiány miatt eltűnjenek például az elefántok, az orrszarvúk vagy a jegesmedvék. Meg kellett viszont válni a sarki farkasoktól: fokozatosan kiöregedő állományuk utolsó két tagját másik állatkertbe költöztették. A mandrillok Marosvásárhelyen találtak új otthonra, a tartásukhoz szükséges vizes–párás technológiát ugyanis már nem viselte el a nekik kialakított épület.


Közép-Európa messze legváltozatosabbnak tartott állatgyűjteménye jelentősen gyarapodott 2012-ben: bővült az állatok listája a csupasz turkálókkal, az elektromos angolnával, a húsevő pirájákkal, sőt a különleges orchideamanókkal is. Két zsiráfborjú született, és sikerként könyvelhető el, hogy felnőtt egy jácintkék arafióka, amely a világ legnagyobb papagájfajának képviselője – mondta a főigazgató.

Elkészült a Varázshegy

Nemcsak az állatfajok gyarapodása miatt volt sikeres az elmúlt év a városligeti intézmény számára, sikerült befejezni mind az öt európai uniós támogatást élvező projektet. A legnagyobb a Varázshegy rekonstrukciója volt; a májusban átadott komplexumot már 480 ezren látogatták meg, hozzávetőleg annyian, mint az ország legnagyobb múzeumait. A 3500 négyzetméteres komplex kiállítás- és rendezvénytér az életről szóló „mesék” sokaságával 16 teremben, két vetítőteremben várja a vendégeket, akik százféle élő állattal, a természet legfurcsább, legérdekesebb jelenségeivel ismerkedhetnek meg.

Befejeződött decemberben a főkapu rekonstrukciója is: a korábban a gazdasági, pénzügyi részlegek által használt épületek helyén vendégfogadó területet alakítottak ki, ahol a legjobb minőségű cukrászdák süteményeivel vetekszik a kínálat. Nemcsak a kapu műemléki díszei, a Zsolnay tetőcserepek és a kő jegesmedvék pompáznak új színben, hanem új díszburkolatot kapott a kapu előtti tér az utca felől és a belső oldalon is. Persányi elmondta, hogy a hagyományos nyári koncertek közül többet is ezen a területen rendeznek majd meg.

2012-ben kiépült az a termáltávfűtési rendszer, amely a Széchenyi fürdő felesleges termálhőjét elvezetve fűt 26 állatkerti épületet. A tél végi próbafűtések után megtörtént a burkolat-helyreállítás, az újraaszfaltozás, majd az esővíz-szüretelő rendszerek kiépítése, ősztől pedig már a tervek szerint működtethették a költséghatékony fűtési rendszert – közölte a főigazgató.

Botanikailag felfrissült és gazdagodott a japánkerti gyűjtemény, a délkelet-ázsiai és az észak-amerikai arborétumi rész is: megszabadultak az invazív növényektől, és kiépítették a szivárogtató rendszert, hogy a területekre jellemző különleges növények a lehető legmegfelelőbb környezetben élhessenek, teljesebbé téve az állat- és növénykert arculatát.

Persányi Miklós szerint a következő év legfontosabb feladata a Pannon Park projekt előkészítése, illetve az, hogy a legmegfelelőbb és legméltóbb módon népesítsék be állatokkal azokat a területeket, amelyek jelenlegi lakói a Vidámpark területére költözhetnek. Szükség is lesz az új területekre, hiszen május–júniusra egy borjú születését várják Angele-től, a tízéves elefántlánytól. Emellett várhatóan új gorillanőstény és kicsinyével együtt egy új orangután nőstény érkezik az intézménybe.


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.