Az Ab szerdán tette közzé előző nap hozott határozatát, amelyben megsemmisítette a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt. A megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. Az Ab közleménye szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását és mielőbbi, teljes és másokkal egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat.
Arra mutattak rá, hogy bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kormány elé már korábban beterjesztett javaslata szerint jövő év elejétől csak abban az esetben szünetelne a rehabilitációs ellátás folyósítása, ha az ellátás mellett az érintettek napi négy vagy heti húsz órát meghaladóan folytatnak keresőtevékenységet. Az Emmi keddi közleménye szerint így komoly segítséghez jutnak azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik állapotuk miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. A javaslat elfogadása esetén az átlagosan 30-40 ezer forintos ellátásukat a részmunkaidős foglalkoztatásukból származó további 30-40 ezer forinttal tudnák kiegészíteni az érintettek.
Nem alaptörvény-ellenes
Az Ab ugyanakkor elutasította az alapvető jogok biztosának egyéb, a törvényre vonatkozó indítványát. Az ombudsman ugyanis azt is kérte, fontolja meg az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.
Az Ab ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról.
Szabó Máté egy másik indítványa szerint az alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ezzel kapcsolatban a testület azt állapította meg, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
