„Fel kell szabadítani az embereket a teher alól”

A képviselők az árfolyamgát kérdéséről és a rezsicsökkentésről is vitáztak a napirend előtti felszólalások során.

Vejkey Imre (KDNP) szerint 2010 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy a családok jelentős hányada adósságcsapdába esett. Közölte: a kormány olyan jogi és adózási környezetet teremtett, amely lehetővé teszi, hogy ebből kiszabadulhassanak az emberek. Mint mondta, a honpolgárok lelkét fel kell szabadítani az alól a teher alól, amitől havi szinten rettegnek. Bírálta a bankokat, amiért a követeléseiket töredékrészért adják át, az új behajtók pedig számos terhet rónak az emberekre.

Fontosnak nevezte a devizahiteleseknek készült programot, és azt is mondta: mindeközben a hitre is figyelni kell, és arra, hogy az Istennel szembeni adósságainkat is törlesszük. Szerinte erre alkalmas a húsvét.

A Magyar Bankszövetség támogatja az árfolyamgát igénylési idejének tervezett meghosszabbítását, ezzel együtt minden devizahiteles ügyfelet arra biztat, hogy aki csak teheti, most vegye igénybe az árfolyamgátat. A bankszövetség közleményében emlékeztet arra: az árfolyamgátat a jelenleg hatályos jogszabályok március 29-éig biztosan elérhetővé teszik. A bankszövetség ezért minden devizahiteles ügyfelet arra biztat, hogy aki csak teheti, most döntsön és vegye igénybe a megoldást. Az árfolyamrögzítéssel továbbra is 2017 júniusáig élhetnek azok, akik belépnek a rendszerbe, tehát minél hamarabb csatlakozik valaki az árfolyamgát rendszeréhez, annál hosszabb ideig élvezheti az ezáltal nyújtott védelmet és a támogatást. A szövetség támogatja az igénylés határidejének tervezett meghosszabbítást azzal a céllal, hogy a jogosult devizahitelesek többsége csatlakozhasson.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: bízik abban, hogy az árfolyamgát rendszere kitolódhat május végéig, és ezt minél többen igénybe veszik. Hangsúlyosan szólt az eszközkezelő munkájáról, ami szerinte biztonságot jelent az érintettek számára, és azt mondta: örömteli, hogy Magyarország nem a ciprusi utat választotta. Beszámolt arról is, hogy az igazságügyi tárca egy rendeletmódosítás által hamarosan kedvezőbb helyzetbe hozza a végrehajtás alá kerülőket. Ez a többi közt a behajtási jutalék csökkentését tartalmazza majd – fűzte hozzá.

Németh Szilárd (Fidesz) bírálta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikusokat, akik – mint mondta – támadják a rezsicsökkentést. Közölte, hogy a szolgáltatók összefogtak az ellenzéki pártokkal és politikusokkal, és anyavállalataik biztatására nekimentek a rezsicsökkentésnek.

Hangsúlyozta, hogy e két politikus azért támadja a kormányt, mert „a renegát LMP-sekkel egyetemben ellenérdekeltek a szolgáltatók profitjának csökkentésében”. Gyurcsány Ferencről szólva közölte: miniszterelnökként nyomott áron, minimális saját tőkével vásárolta meg a Motim részvényeit, aki ehhez 700 millió forintot kapott a bankoktól. Hozzátette: „ahhoz is volt képük, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatt a saját cégének olcsóbbá tegye az áramot”, eközben jelentősen növelték a családok kiadásait. Felszólította a két politikust: tegyék nyilvánvalóvá, milyen okon támadják a rezsicsökkentést, és nyilatkozzanak arról, milyen érdekeltségük van a magyar energiaszektorban.

Fónagy János államtitkár válaszában megismételte: a kormánynak akkor is a családok érdekét kell néznie, ha ez nem tetszik az ellenérdekelt feleknek. A társadalmi igazságosságon alapuló tehercsökkentést szolgálja a rezsicsökkentés – mondta, és hozzátette: a kormány további díjcsökkentésen is dolgozik, a többi közt a víz- és csatornadíjak mérséklésén. Hangsúlyozta azt is: a kormány tisztában van azzal, hogy az energia-hatékonyság kérdését nem oldja meg a díjcsökkentés, valamint racionalizálásra is szükség van.

Lukács Zoltán (MSZP) családokra rakódó terhekről beszélt, a többi közt a csekkadóról, az áthárított ágazati különadókról, a bankadóról. Beszámolt arról, hogy pártja a családok kiadásainak csökkentése érdekében egy törvényjavaslatot és egy határozati javaslatot terjesztettek a Ház elé. Előbbivel azt kívánják elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos legyen, valamint azt, hogy a differenciáltan határozzák meg a közművek díjait, hogy a rezsicsökkentés igazságosabb legyen.

„Jó dolog a lelkiismeret-furdalás” – kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán államtitkár, hozzátéve: a szocialista kormányok idején jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek. A javaslatokról szólva közölte: a szocialisták egyszer már csökkentették az áfát, majd a választások után visszaemelték. Hozzátette: a 2006-os áfacsökkentés előnyét jórészt a kereskedők és nem a fogyasztók élvezték. Az összes élelmiszer áfájának csökkentése 240 milliárd forintos teher lenne a költségvetésnek – hangsúlyozta az államtitkár, majd az igazi kiútnak a béremelkedést nevezte.

Dúró Dóra (Jobbik) idézte Klebelsberg Évát, Klebelsberg Kunó örökösét, aki úgy véli: a kormány méltatlan a elődje nevének használatára, ezért az Európai Bírósághoz fordul. A politikus szerint azonban nemcsak az örökös háborodott fel az elmúlt hónapokban az oktatás területén végrehajtott változtatásokon, hanem a pedagógusok is. A képviselő az ország számos pontjáról sorolt fel konkrét problémákat, amelyeket a közoktatást érintő kormányzati döntések okoztak.

Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár a mindennapos testneveléssel kapcsolatban közölte: a fiatalság csaknem fele egyre súlyosbodó betegséggel küszködik, ami megelőzhető a gyakori mozgással. A pedagógusok panaszairól szólva azt mondta: megegyeztek az öt szakszervezettel, hogy a problémákat egy monitoring bizottságon keresztül jelzik, és eddig egyetlen konkrét problémát nem juttattak el a központba, vagyis helyben orvosolják azokat.

A Klebelsberg név használatához kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása kell – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: Klebelsberg Éva nem jogutód, ennek ellenére válaszolt a megkeresésére.