Németh Szilárd (Fidesz) bírálta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikusokat, akik – mint mondta – támadják a rezsicsökkentést. Közölte, hogy a szolgáltatók összefogtak az ellenzéki pártokkal és politikusokkal, és anyavállalataik biztatására nekimentek a rezsicsökkentésnek.
Hangsúlyozta, hogy e két politikus azért támadja a kormányt, mert „a renegát LMP-sekkel egyetemben ellenérdekeltek a szolgáltatók profitjának csökkentésében”. Gyurcsány Ferencről szólva közölte: miniszterelnökként nyomott áron, minimális saját tőkével vásárolta meg a Motim részvényeit, aki ehhez 700 millió forintot kapott a bankoktól. Hozzátette: „ahhoz is volt képük, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatt a saját cégének olcsóbbá tegye az áramot”, eközben jelentősen növelték a családok kiadásait. Felszólította a két politikust: tegyék nyilvánvalóvá, milyen okon támadják a rezsicsökkentést, és nyilatkozzanak arról, milyen érdekeltségük van a magyar energiaszektorban.
Fónagy János államtitkár válaszában megismételte: a kormánynak akkor is a családok érdekét kell néznie, ha ez nem tetszik az ellenérdekelt feleknek. A társadalmi igazságosságon alapuló tehercsökkentést szolgálja a rezsicsökkentés – mondta, és hozzátette: a kormány további díjcsökkentésen is dolgozik, a többi közt a víz- és csatornadíjak mérséklésén. Hangsúlyozta azt is: a kormány tisztában van azzal, hogy az energia-hatékonyság kérdését nem oldja meg a díjcsökkentés, valamint racionalizálásra is szükség van.
Lukács Zoltán (MSZP) családokra rakódó terhekről beszélt, a többi közt a csekkadóról, az áthárított ágazati különadókról, a bankadóról. Beszámolt arról, hogy pártja a családok kiadásainak csökkentése érdekében egy törvényjavaslatot és egy határozati javaslatot terjesztettek a Ház elé. Előbbivel azt kívánják elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékos legyen, valamint azt, hogy a differenciáltan határozzák meg a közművek díjait, hogy a rezsicsökkentés igazságosabb legyen.
