A női társelnöki posztra az LMP egyedül Szél Bernadettet jelölte, a másik pozícióért Schiffer András volt frakcióvezető és Vámos Zsolt, a párt zuglói tagja indul. Utóbbi a helyszínen elérhető programjában azt írta, hogy szerényebb politikai pártot szeretne építeni, „amelyik tudja, hogy még sohasem kormányzott”. A jelölt arra is kitér, szeretné, ha szeretettel tudnának fordulni politikai ellenfeleikhez, legyen szó akár a Jobbikot vezető Vona Gáborról, akár Orbán Viktor miniszterelnökről, vagy a Demokratikus Koalíció élén álló Gyurcsány Ferencről. A szövegben Vámos Zsolt hangsúlyozza, elképzelései szerint meg kell tudniuk bocsátani politikai ellenfeleiknek azok múltban vagy most elkövetett hibáiért, és nem szabad vakon hinniük, hogy „az igazság és a szakértelem köztünk van”.
Heltai László szóvivő korábban azt mondta: az eseményen a társelnökök mellett megválasztják az LMP országos választmányának 11 tagját, akik mellett a testületbe automatikusan bekerül majd a két elnök is. Emellett a kongresszus az országos politikai tanácsba is beválaszt 13 tagot és megújítja a párt etikai bizottságát.
A XXIII. kongresszus, amelyre 175 delegáltat neveztek, a szokásos regisztrációval kezdődött. A segítő tagok zöld, az újságírók piros, míg a szavazati joggal is rendelkező küldöttek sárga karszalagot kaptak. Utóbbiaknak sárga szavazólap és – a párt történetében első alkalommal – egy elektronikus szavazógép is járt. Miután eddig a szavazógépet nem használták, az esemény kezdetén – de már zárt ajtók mögött – egy próbavoksolást is tartottak. A gép kiadásakor egyébként mindenkinek a lelkére kötötték, azt ne hagyja el, mert ha nem adja le, akkor harmincezer forintot kell fizetnie.
A korábbi eseményekről megszokott úgynevezett petákot viszont, amellyel fejenként percnyi felszólalást lehet kérni, csak a vasárnapi politikai beszédek alatt használják majd. Amelyik delegált nem akar felszólalni, az petákját neki szimpatikus társának ajándékozhatja, így növelve annak beszédidejét.
Az eseményt Róna Péter, a párt Ökopolisz nevű alapítványának társelnöke nyitotta meg. Szavai szerint a sokféleség, annak maradéktalan tisztelete, az ahhoz való alázat egy egészséges társadalom, egy egészséges világ teremtőereje. Egy olyan országban, amelyre a szétszakadás, egymás kirekesztése és megalázása a jellemző, a sokféleség egy olyan erkölcsi erény, amelyre a Lehet Más a Politika egy szép jövőt tud építeni – fogalmazott Róna Péter.
Hangsúlyozta, éppen ezért nem arról van szó, hogy az LMP nem kíván másokkal együttműködni, hanem arról, hogy nem kérnek az „egy a zászló” típusú politikából. Arra is kitért, hogy az általános jellegű összefogást nem támogatja, de konkrét, jól meghatározott esetekben pártolja az együttműködést más politikai erőkkel.
Az energiapolitika és a mezőgazdasági politika témaköreire áttérve közölte, azokat nem lehet szétválasztani, mert a kettő összefügg. Az energia előállítása ugyanis végső soron egy természeti folyamat kiaknázása – jelentette ki a párt Ökopolisz nevű társalapítványának elnöke. Úgy vélekedett, a paksi atomerőmű fejlesztésében sem természeti, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem látnak rációt.
Magyarországon a mezőgazdaság és a vidék kérdése húsba vágó, az országnak nincs kitörési stratégiája a vidék és a mezőgazdaság stratégiájának rendbetétele nélkül – mondta Róna Péter. Felszólalásában arról is beszélt, hogy a magyar társadalomban a különböző rétegek másként vélekednek az igazságosság és a méltányosság kérdéseiről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország mára „összeveszett mindenkivel\", és ezt a problémát meg kell oldani.
Róna Péter beszédét követően zárt ajtók mögött folytatódott a kongresszus.
