A hajléktalanokat segítő alapítvány felkérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített országos, reprezentatív márciusi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a lakosság 69 százaléka szerint egyértelműen inkább segíteni kellene a hajléktalanokat, és csupán 2 százaléka szerint kellene inkább büntetni. A kormánypártok szimpatizánsainak kétharmada is inkább segítene az ilyen helyzetben lévőkön.
A Menhely Alapítvány közleménye kiemelte: csak minden harmadik ember gondolja azt, hogy a hajléktalanok maguk tehetnek a helyzetükről. Emellett az emberek csaknem kétharmadát azért zavarja a hajléktalanság, mert azt gondolják: jobb lenne, ha mindenkinek lenne hol laknia. A megkérdezettek 85 százalékának az a véleménye, hogy a hajléktalanokat is segíteni kellene, hogy megéljenek a munkájukból, 80 százalékuk szerint több emberi és szociális gondoskodás kellene, és 78 százalékuk hasznosnak tartaná több hajléktalanszállót építeni, illetve több szálláshelyet kialakítani. Továbbá a válaszadók 64 százaléka javasolta a kevésbé komfortos szociális bérlakásokat felajánlani a hajléktalanoknak, és 61 százalékuk valamilyen lakhatási támogatás lehetőségét tartotta hatékonynak.
Míg az emberek többsége inkább a segítség pártján áll, abban a kérdésben megosztottabb a véleményük, hogy ki kellene-e tiltani a hajléktalanokat a belvárosból, illetve törvényben kell-e szabályozni az életvitelszerű közterületen tartózkodást – olvasható a közleményben. A többség azonban nem támogatja ezeket a megoldásokat – tették hozzá.
A közleményben a felmérés megrázó eredményének nevezték, hogy a felnőtt korú lakosság 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van olyan ismerőse, rokona vagy családtagja, aki hajléktalan. Vagyis több mint 600 ezer embernek közvetlen tapasztalatai vannak erről az állapotról – emelték ki.
Mint írták, a hajléktalanok helyzetét évente felmérő Február Harmadika Munkacsoport idei adatfelvétele során csaknem tízezer hajléktalan ember is válaszolt ugyanezekre a kérdésekre. Az eredmények szerint a válaszadók 82 százaléka elsősorban munkát szeretne, 73 százalékuk valamilyen lakhatási támogatást, 72 százalékuk több hajléktalanszállót, 71 százalékuk kevésbé komfortos szociális bérlakásokat.
Hozzáfűzték: bár a szállókon élő hajléktalanok és a közterületeken megkérdezett fedél nélküliek véleménye markánsan eltér arról, hogy rá kellene-e kényszeríteni a hajléktalanokat arra, hogy használják a hajléktalanszállókat, illetve ki kellene-e tiltani őket a belvárosból, döntő többségük nem ért egyet helyzetük ilyen kezelésével.
A Századvég Alapítvány múlt héten publikált elemzése egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a hajléktalanság kérdése olyan szociális probléma, amelyre a mindenkori kormányzatnak megoldást kell találnia. A hajléktalanság magyarországi állapotát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzésén kívül nem sok javulás volt tapasztalható a rendszerváltozás óta, így kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani kormányzat az ellátórendszer javításával és az érintettek ellátórendszer felé terelésével akarja elősegíteni a hajléktalanok jobb életkörülményeit – írják.
A Fidesz április elején hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására. Megjegyzik, a közterületen lakás tiltása nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről kitiltják a hajléktalanokat
