Továbbfoglalkoztatás: alig néhány kérelmet utasítottak el

Csaknem az összes, a nyugdíjáról lemondó egészségügyi dolgozó továbbfoglalkoztatási kérelmét támogatta a kormány.

Közleményük szerint az államtitkársághoz március végéig beérkezett 1906 továbbfoglalkoztatási kérelemből – a szakmai előterjesztés elfogadásával – 1848 esetben a kormányzat is támogatta a továbbfoglalkoztatást. Ezáltal mindazokon a területeken, ahol az ez egészségügyi ellátás biztosításához szükséges, továbbfoglalkoztatják a nyugdíjas dolgozókat. Kiemelték, hogy azokban az esetekben, amikor az egészségügyi dolgozó nem kérte a továbbfoglalkoztatását, az álláshely betölthető marad.

Emlékeztettek arra, hogy a társadalmi nyugellátásról szóló törvény módosításával a nyugdíjkorhatárt betöltő közalkalmazottaknak április 30-ig kellett bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, hogy munkaviszonyban állnak-e. Az április 30-i nyilatkozattételi határidő nem érinti közvetlenül a továbbfoglalkoztatásra és a kompenzációra vonatkozó kérelmeket, illetve azok elbírálását.

Visszavetette az épülő bizalmat az egészségügyi rendszer átalakításában a kötelező nyugdíjazás, ezért minél hamarabb le kell zárni az ez alóli mentesítés folyamatát – mondta a Magyar Kórházszövetség újonnan hivatalba lépett elnöke a Magyar Nemzetnek adott pénteki interjújában.

Már április közepén cáfolta a Hír TV-nek Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, hogy elutasították volna több nyugdíjaskorú orvos kérelmét a továbbfoglalkoztatásra.

Kitértek arra, hogy a továbbfoglalkoztatásra és az ezzel együtt járó kompenzációra vonatkozó jogszabályok elkészültek. Ezek értelmében a kettős ellátás tilalmával érintett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítésben részesülhetnek, melynek maximális nettó mértéke megegyezik a mindenkori kieső ellátás összegével. Nyugdíjemelés esetén a kompenzáció az emelés mértékével egyezően növekszik – hangsúlyozta az államtitkárság.

Orbán Viktor kormányfő tavaly december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, így például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük.

Az egészségügyi államtitkárság az áprilisi adatok alapján korábban azt közölte, hogy a továbbfoglalkoztatás 3036 dolgozót érint. A mostani adatok alapján a nyugdíjaskorú egészségügyi dolgozók több mint harmada a nyugdíját választotta, és nem dolgozik tovább az egészségügyben.

A kettős ellátás július elseje utáni tilalma és ezzel együtt a jövedelemkiegészítés 4059 embert érint. Ugyanis mint az államtitkárság korábban kifejtette, a kompenzációban mindazok az egészségügyi dolgozók részesülnek, akik jelenleg öregségi nyugdíjat vagy korhatár előtti ellátást kapnak, így például a 40 év munkaviszony után nyugdíjat választó, 62 évesnél fiatalabb nők is, akiknek nem kellett továbbfoglalkoztatási kérelmet beadniuk, mert nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A Magyar Közlöny április 26-i számában megjelent kormányrendelet értelmében július 20-ig kell megkapniuk első jövedelemkiegészítésüket azon egészségügyi dolgozóknak, akik a nyugdíjukról lemondva továbbdolgoznak az egészségügyben.