Beindult a törvényhozás: az alkotmánytól a szerencsejátékig

Megkezdődött a szavazás az Országgyűlésben, melyre a napirend módosításával és záróvitákkal hangolódtak a képviselők.

Rendeletalkotási jogot kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese az elnök megbízásának megszűnésétől az új vezető kinevezéséig. Erről a parlament szerdán a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött, kormánypárti szavazatokkal. Az erről szóló zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely a médiatörvényen változtat, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be.

Az Országgyűlés csütörtökön megszüntette az online kártyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami koncesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, valamint kártya- és kaszinójátékot. A magántársaságok így a jövőben öt évre kaphatnak engedélyt az internetes sportfogadás-szervezésre, ami után játéktípusonként évi 100 millió forint koncessziós díjat, továbbá kéthetente játékadót, negyedévente pedig felügyeleti díjat kell fizetniük. Az állami szerencsejáték-szervező alanyi jogon vehet részt mindhárom online tevékenységben.

A képviselők 235 igen szavazattal 69 nem ellenében fogadták el az erről szóló törvénymódosításokat, amelyeket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezett. Az elfogadott változtatások értelmében az érintett társaságoknak ellenőrizniük kell a regisztrálók adatait, a 18 éven aluliak jelentkezését el kell utasítaniuk, az engedéllyel nem rendelkező online szervezők oldalait pedig a hírközlési szolgáltatóknak blokkolniuk kell.

A parlament kormánypárti többsége pénteken változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. Csak a hatályba léptető rendelkezés változott. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. Arra hivatkozott: a jogalkotás során nem teljesült az Európa Tanács önkormányzati chartájában és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség.

Az egyezmény szerint ugyanis nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül – mutatott rá a köztársasági elnök. A törvényjavaslaton – az előterjesztő, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára – most mindössze annyit változtatott az Országgyűlés, hogy az nem június 30-án, hanem a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Az egészségügyi dolgozók idei béremelését és az új orvosi, szakdolgozói bértáblát is tartalmazza egyebek mellett az a jogszabály, amelyet 261 igen, 34 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett fogadott el szerdán az Országgyűlés. A tizenhárom jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény rendezi többek között az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelését, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg. A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek.

Újraszabályozta szerdán a parlament az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. A kormány kezdeményezte egyházitörvény-módosítás kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket csak a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.

Automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, korrigálták a óvodapedagógusok munkaidő beosztását – többek között ezt tartalmazza az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosítása, amelyet az Országgyűlés 234 igen és 70 nem szavazattal szerdán fogadott el. A módosítás tartalmazza azt is, hogy a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

A változtatás értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét, finanszírozott létszámát rendeletben állapítsa meg. A felsőoktatást érintő változás többek között, hogy az egyetemeken, főiskolákon szerzett vezetési gyakorlat lesz a rektori kinevezés egyik feltétele.

Negyven jobbikos képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról is döntött a parlament. A Jobbik képviselői megzavarták a földtörvény múlt pénteki zárószavazását. Egy nagy molinóval az elnöki pulpitusra vonultak, és Latorcai János levezető elnök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyták el. A szavazások közben pedig azt skandálták: „hazaárulók!”

A parlament Kövér László házelnök javaslatára egyharmadával (131 ezer, illetve 155 ezer forinttal) csökkentette három, az LMP-hez tartozó független képviselő – Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett – tiszteletdíját. Ők egy molinóval és megafonba beszélve tiltakoztak a földtörvény elfogadásakor.

Záróvitát tartottak az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról, valamint az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról. Később a távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosítások, az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénymódosítások, az egyházi törvény változtatásának, valamint a Margitszigetet a fővárosi önkormányzat irányítása alá adó törvénymódosítás záróvitájával folytatta munkáját a Ház szerdán, ezekről szavazást is tartottak.

Korábban a családtámogatásokról, a rezsicsökkentésről, a kormány megítéléséről, valamint a földtörvényről szóltak a napirend előtt felszólalt képviselők.