Fidesz: átverés az MSZP akciója

Jogilag és tartalmilag is átverésnek tartja az MSZP aláírás-gyűjtési akcióját a Fidesz.

Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a baloldal aláírásgyűjtése számos hiányossággal küzd. Kifejtette: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólította az MSZP-t, hogy pontosítsa a jelenleg zajló aláírásgyűjtésük feltételeit, mert azt nem jelentették be, hogy abban tartalmilag milyen kérdésről van szó.

A Fidesz szóvivője úgy értékelte: a szocialisták kampány-, nem pedig tartalmi célokra gyűjtik az aláírásokat. Emellett tartalmilag is átverés az akció – folytatta Hoppál Péter –, mert míg a szocialisták az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében gyűjtik az aláírásokat, addig Bajnai Gordon volt miniszterelnök már jelezte, nem támogatja a csökkentést. Ez azt mutatja, kaotikus a helyzet a baloldalon: van, aki csökkenteni akarja az áfát, van, aki nem – fogalmazott a kormánypárti politikus.

A szocialisták csütörtökön közleményt adtak ki, amelyben azt írták: Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arról tájékoztatta az MSZP pártigazgatóját, hogy megfelel a törvényi előírásoknak az „Olcsóbb megélhetést!” elnevezésű országos adatgyűjtésük.

A Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján kitért a pénteki parlamenti zárószavazásokra is. Kifejtette: mivel továbbra is fokozott figyelemre van szükség az átázott dunai védműveken, az Országgyűlés arról döntött, hogy a folyó alsó szakaszán is meghosszabbíthatja a kormány a veszélyhelyzeti felügyeletet.

Hoppál Péter az árvízi védekezésről azt mondta, úgy tűnik, hogy a nehezén túl van Magyarország, a megfeszített munka eredményei láthatóak. Kitért a távolléti díjjal kapcsolatos törvénymódosításra is, amelyet úgy értékelt, hogy azzal ésszerűbbé válnak a számítási szabályok. Az Országgyűlés döntése alapján augusztus 1-jétől távollét – például szabadság – esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Pontosították azt is, hogy kik jogosultak vasárnapi pótlékra – mondta a szóvivő, az érintettek közé sorolva a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti munkakörben dolgozókat, valamint a kereskedelemben, illetve a turizmusban vasárnap foglalkoztatottakat.

A Fidesz szerint az elmúlt időszak adatai alapján arra lehet számítani, hogy rohamosabb tempóban növekszik a magyar gazdaság, így a társadalom számára fontos ügyek „biztonságban vannak”. Puskás Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a fontos ügyek közzé sorolta többek között az államadósság csökkentését, az államháztartási hiány szinten tartását, a foglalkoztatás növelését. Közölte, a magyar társadalom túl van 2002 és 2010 közötti nyolc szűk esztendőn, amikor ahhoz kellett hozzászokni, hogy lehangoló a magyar gazdaság helyzete, és európai uniós összehasonlításban általában a sereghajtók között voltunk.

Puskás Imre emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a gazdasági növekedés az első három hónapban 0,7 százalékkal nőtt. Utalt arra, hogy 2009-ben a Bajnai-kormány idején hét százalékkal esett vissza a gazdaság, ezermilliárd forintos megszorítás volt, többek között az emberektől elvették a 13. havi illetményüket, a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a gyes időtartamát. Puskás Imre felhívta a figyelmet arra, hogy EU egészét nézve gazdasági visszaesés van, miközben Magyarországon növekedés. Az uniós tagállamok között a magyarországi növekedés a harmadik legjobb – fűzte hozzá.

A képviselő a kiskereskedelmi forgalom növekedését egyrészt a reáljövedelmek emelkedésével, a rezsicsökkentéssel, valamint az infláció 1,8 százalékos, történelmi mélyponton lévő szintjével magyarázta. Kedvezőnek nevezte, hogy növekszik az ipari termelés volumene és teljesítménye.

Kitért arra, hogy 2010-hez képest közel 140 ezerrel többen dolgoznak ma, mint amikor a kabinet átvette a kormányzást. Magyarország ebben is jobban teljesít, mint az európai uniós országok átlaga – vélekedett. Utalt arra, hogy 2010 májusa óta Magyarországon a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent, miközben az uniós átlag 1,3 százalékkal növekedett.