Orbán: Csak a célzott lépések vezetnek eredményre

A kormányzat szerint válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, addig a nyugatiak kifogásolják a szelektív, célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság - és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, „a bruttó szám is stimmelni fog” –, harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat. Végül azt kérte a nagykövetektől, hogy munkájukkal tovább tágítsák az ország gazdasági lehetőségeit, és ahol kell, „csak bátran, harcosan, vállalva a konfliktusokat” védjék meg az ország szuverenitását. Beszéde után a hallgatóság soraiból többen is kérdezték a miniszterelnököt.

Trócsányi László párizsi nagykövet az eurózóna-csatlakozásról faggatta a kormányfőt, aki megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az integrációt, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben „nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma. Egy másik kérdésre arról beszélt: versenyképessége javításához az EU-nak meg kell állapodnia Oroszországgal, ami nehéz dolog, különösen „mert meg kell értenünk nekünk, európaiaknak, hogy Oroszországban nem a demokrácia a legfontosabb kérdés (...), hanem az, hogyan lehet egybetartani”.

Az EU és Oroszország közötti szövetség Közép-Európának sem könnyű kérdés történelmileg, mert „ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: nyilvánvaló, hogy az EU transzatlanti közösség, így egyensúlyt kell tartani az oroszokkal való stratégiai szövetség és az amerikaiakkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás között Utóbbival kapcsolatban közölte: kormánybizottság alakult, hogy megállapítsa, ilyen szabadkereskedelmi egyezmény miképp érinti a magyar gazdaság szektorait.

Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére Orbán elmondta: ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben „nem pendülünk egy húron”. Kiemelte: „együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést: miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is „mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy „a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – fogalmazott. Mindazonáltal a „kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén „kiválóan állunk” – hangsúlyozta. Megjegyezte, nem szerepel amerikai hivatalos látogatás a tervei között.