Az államtitkár a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, ha „minden szinten minőségi felsőoktatást akarunk, akkor azt meg kell fizetni”. Hozzátette: a magyar felsőoktatás minőségi irányba történő elmozdítása azt jelenti, hogy ugyanolyan költségekkel dolgoznak, mint a nagy európai egyetemek. A szoftvereket, a vegyszereket, a könyvtári anyagokat is ugyanazon a piacon kell megrendelni, különbséget csak a bérezés jelent – tette hozzá.
Elmondta: idén eddig csaknem 72 ezer diákot vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, a pótfelvételiken – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – néhány ezerrel nőhet a leendő hallgatók száma. Augusztus 29-én lesz „a vonalhúzás”, ám 240 ponttal kevesebbel most sem lehet bejutni a felsőoktatásba. Mint ismert, a hallgatók és a felsőoktatási intézmények érdekképviselete sem zárkózik el a minimális felvételi ponthatár emelésétől. A HÖOK a nagyobb emelésre is hajlik, a Magyar Rektori Konferencia kevésbé, utóbbi szervezet azonban visszaállítaná a felvételit. A KDNP szerint nemcsak az egyetemeken, hanem a szakképzésben is szükség van kiemelkedően teljesítő diákokra.
Klinghammer arra is rámutatott, hogy jelenleg akár közepes eredményekkel is be lehet jutni az egyetemekre, főiskolákra. A rektori konferencia is javasolta a ponthatárok emelését, így ez már jövőre megtörténik. Évente 20 ponttal emelik majd a jelenleg 240 pontos minimum ponthatárt, persze egyes intézmények már idén is megszabhatnak ennél magasabb határokat.
Idén az eredetileg tervezett 10 ezerről 55 ezerre emelkedett az államilag finanszírozott hallgatói létszám, ám az államtitkár szerint nem várható, hogy a jövőben nagyon szélesedni fog a jelentkezők tábora. Sok függ a költségvetéstől, de az fontosabb, hogy hányan fognak érettségizni és hányan kívánnak továbbtanulni – tette hozzá Klinghammer István. Minden további érdekesség ITT!
