A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszédében kifejtette: minden helynek megvan a maga sorsa, ami nem változhat: a kálváriadombon a Gyulaffyak vára állt egykor, „figyelte” a környéket, erősséget jelentett a török elleni harcban, a Dunántúl, a Balaton-felvidék őrzésében. Most már ugyan nem áll itt, mégis egyfajta vár van itt: a hit vára, hiszen a kálvária a hit, Krisztus győzelmét hirdeti – fűzte hozzá.
„Ahol kálvária van, ott Krisztusban hívő emberek élnek, Krisztusban hívő kultúra, Krisztusban lévő hagyományok léteznek – azaz ott Európa, ott civilizáció, kultúra, jóravaló emberek vannak” – mondta Navracsics Tibor. A miniszter szerint a kálvária egyben a közösségiség vára is, hiszen Gyulafirátót 900 családjából 300 támogatta a kálvária felújítását, ami nemcsak azért fontos, mert gazdasági válság idején az emberek nehezebben válnak meg a nehezen megkeresett pénzüktől, hanem azért is, mert ösztönzés nélkül, önként érezték úgy, hogy hozzá kell járulniuk a kálvária megújításához. Ha mindig lesz 300 család, aki adakozik, akkor Gyulafirátótnak van jövője, és ha Gyulafirátótnak van jövője, akkor Magyarországnak és ennek a nemzetnek is van jövője – állapította meg a miniszter.
Márfi Gyula veszprémi érsek szerint egy településről sokat elárul a templom, a temető és a kálvária kinézete.
A gyulafirátóti felújított kálvária annak a jele, hogy az ország, a nép élni akar és élni is fog – jelentette ki.
Czaun János (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő avató beszédében felidézte: az első keresztet 220 évvel ezelőtt állították fel azon a dombon, amelyen egykor a Gyulaffyak vára állt. A történelem viharai, az időjárás és rongálások miatt az elmúlt évszázadok során többször fel kellett újítani, legutóbb 20 évvel ezelőtt. Elmondta: a felújítás másfél millió forintba került, de ez meghaladta az egyházközösség és az önkormányzat erejét, ezért hirdették meg a közadakozást.
