Amit mindenképp meg kellene tanítani a pergő nyelvű fiataloknak

Pereg a fiatalok nyelve, de hiányos a műveltségük. Nincs idejük beszélgetni, és nem tudják, hogyan teremtsenek valódi kapcsolatot. Mit tehetünk? Wacha Imre nyelvészt kérdeztük.

Manapság az is nagy probléma, hogy az egyes generációk között nincsen kommunikációs kapcsolat, eltűntek az igazi beszédalkalmak. Sem odahaza, sem az iskolában nincs elég idő arra, hogy beszéltessük a gyerekeket. Az egyetemeken megfigyelhető, hogy a diákok nem is nagyon ismerik egymást, nincsenek olyan tanulócsoportok, melyek keretében a diákok huzamosabb ideig együtt lennének, így nem tudnak közösséget kialakítani. A középiskolára jellemző osztályközösség-jelleg eltűnik.

Természetesen vannak szűkebb közösségek, amelyekben a közösségen belül gördülékenyen működik a kommunikáció, de az már nagyon nehezen megy, hogy miként kell kapcsolatot teremteni egy másik emberrel. Hiányoznak azok a magatartáskultúrabeli apróságok, amelyeket otthonról kellene hozni. A családi nevelés egy csomó esetben elmarad ilyen téren, mert mindent át akarnak hárítani az iskolára – hívta fel a figyelmet Wacha Imre.

Mint kifejtette: azt, hogy miként kell helyesen használni az evőeszközt, vagy hogy hogyan illik öltözködni, azt otthon kellene megtanulni. A család feladata lenne, hogy a gyerek tudjon beszélgetni a nagyapjával, és az unokaöccsével is. Az ilyen kommunikációs illemtani viszonyokat nem az iskolának kellene megtanítania, legfeljebb ráerősíteni az otthonról hozott ismeretekre. Ma azonban a családban mindenki nagyon elfoglalt: fut a maga dolga után.

„A fiatalok egy része nagyon derék ember, okos, és művelt, de ott vannak a csápolók, akiket nagyon befolyásol a média.” Ők beveszik a reklámokban közvetített üzenetet: „Neked ez jár, ez Téged megillet.” Wacha Imre felidézte: annak idején diákként arra tanították elsőként, hogy mik a kötelességei. „A média beszél-e eleget a kötelességekről?” – teszi fel a kérdést.

50 évvel ezelőtt tánciskolába járatták a diákokat, ma azonban diszkókban összezsúfolódva buliznak. Egy diszkótulajdonos egyszer azt mondta: addig nem sikeres a szórakozóhely, amíg nem lépik túl a megengedett létszámot, amíg az emberek nem jutnak el addig a tömegig, aminél a patkányok egymást kezdik marni. Tehát össze kell tömöríteni a tömeget, hogy egymást hergeljék, és akkor lesz jó a buli – fejtette ki a nyelvész számára a diszko vezetője.

Wacha Imre szerint ahhoz, hogy ezen a területen változás következzen be, többszintű változtatásra van szükség. Ennek egyik gazdasági vetülete, is, hogy vissza kellene szorítani a létbizonytalanságot. Meg kell birkózni azokkal a tapasztalatokkal, hogy nem mindig az kap meg egy állást, akit a képességei szerint legjobban megilletne. Emellett fel kellene erősíteni a családot, hogy legyen idő beszélgetésre, és lehetővé kellene tenni azt, hogy az emberek minél többet tudjanak beszélgetni. Terelni is kellene a fiatalok érdeklődését a kultúra felé, de mélykultúra nem eléggé kifizetődő, az üzleti érdekek erősebbek: nehéz hatékony lépéseket tenni a bulvármédia ellen. Mindenesetre pillanatnyi „tűzoltáshoz”szükség lenne egy „Tudni illik, hogy mi illik” jellegű modernebb iránymutatásra – összegzett lapunknak a nyelvész professzor.