Cséfalvay Zoltán a zárszámadási törvényjavaslat keddi általános vitájában elmondott expozéjában szólt arról, hogy bár 2012-ben csökkent a bruttó hazai termék (GDP), mégis emelkedett a foglalkoztatottak száma, és az ország sikeresen csökkentette adósságát, az államháztartási hiány pedig tíz éve nem mérten alacsony, a GDP 1,9 százalékát kitevő volt.
.
Az infláció 5,7 százalékos szintjét az államtitkár a kormány azon, egyszeri hatást kiváltó törekvésével magyarázta, hogy az adóterheket a jövedelmekről a fogyasztásra helyezte át. Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az elért eredményeket annak tükrében, hogy tavaly, az az évi költségvetés kidolgozásának időszakához képest kedvezőtlenebbül alakult a globális gazdasági környezet és az euróövezetbe is visszatért a recesszió.
Cséfalvay Zoltán szólt az adóváltoztatásokról, valamint a gyermekek után igényelhető adókedvezményről, valamint arról, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 1,8 százaléka lett, kevesebb a tervezettnél.
Az állam a 320 milliárd forintos tartalékokat nem használta fel, vagyis fegyelmezett, takarékos gazdálkodás jellemezte az elmúlt évet – jelentette ki.
Beszámolt arról is, hogy míg az összes, az Európai Unióból érkező forrás 1435 milliárd forintnyi volt, az ország hozzájárulása 234 milliárd forintot ért el, vagyis a források lényegesen meghaladták a befizetéseket. A támogatások közvetlen költségvetési és államháztartási hatása folyamatosan emelkedik, tavaly meghaladta az 5 százalékot – mondta. Az uniós költségvetésből lehívott források zömét gazdaság- és vidékfejlesztésre, valamint infrastruktúrafejlesztésre fordította az állam, ezek együttesen a GDP csaknem 4 százalékát tették ki.
A központi költségvetési szervek által felhasznált források az államtitkár beszámolója szerint 5062 milliárd forintot tettek ki tavaly, 7,1 százalékkal magasabb összeget, mint a megelőző évben. Cséfalvay Zoltán ezt az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásaival magyarázta.
Az önkormányzati alrendszerben mintegy 17 milliárd forintnyi pozitívum keletkezett, amely a takarékos gazdálkodás bizonyítéka az államtitkár szerint, valamint az állami adósságátvállalás eredménye.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésével kapcsolatban Cséfalvay Zoltán azt mondta: míg a nyugdíj-biztosítási alap 70,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, az egészségbiztosítási alap 46,7 milliárd forintos hiányt könyvelt el.
Beszámolt a nyugdíjbiztosítás szerkezetének tavalyi változásáról, amelynek eredményeként az alapból már csak a korhatár feletti, valamint a hozzátartozói ellátásokat finanszírozzák, valamint arról is, hogy az évenkénti járulékemelés mértéke már az inflációhoz igazodik. Az alap forrásainak túllépését a novemberi, januárig visszamenőleg biztosított 1,6 százalékos járulékemeléssel indokolta, illetve azzal, hogy egyre több 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nő igényli a juttatást.
Az egészségbiztosítási alap bevételeiből 854 milliárd forintot a befizetések, 594 milliárd forintot a költségvetési hozzájárulás tettek ki – közölte –, de mint mondta, a gyógyszergyártók és -forgalmazók is jelentősen járultak hozzá a kasszához, amelynek a baleseti adóból 21 milliárd forintos, a népegészségügyi termékadóból pedig csaknem 20 milliárd forintos bevétele származott.
Az 1791 milliárd forintos kiadás 31 százalékát tették ki a pénzbeli ellátások, míg 68 százalékát a természetbeni ellátások finanszírozása. A gyógyító-megelőző ellátás támogatása 17 milliárd forinttal lépte túl az előirányzatot, az egészségügyi bérrendezés pedig mintegy 26 milliárd forintos kiadással járt – fűzte hozzá a nemzetgazdasági tárca képviselője.
A 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt – ismertette a zárszámadás vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésének konklúzióját Domokos László.
Az ÁSZ elnöke azt mondta, ellenőrzésük alapján megállapítható, hogy a 2012-es költségvetési folyamatok fenntarthatóak voltak és kedvezőbben alakultak, mint a megelőző években. Ezt mutatja a hiány jelentős csökkenése, a 2004 óta nem látott kedvező elsődleges költségvetési egyenleg, a kevesebb zárolás, a megfontoltabb tartalékolás, a gazdálkodás tervszerűségének, illetve a beszámolók és elszámolások megbízhatóságának javulása – fogalmazott Domokos László.
Kijelentette, az ÁSZ ellenőrzése közvetve alátámasztotta, hogy Magyarország idén júniusban a tavalyi auditált adatok alapján is megalapozottan került ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Ismertette: a központi alrendszer 2012-es bruttó adósságállománya, pénzforgalmi szemléletben a GDP 73,3 százaléka volt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság csökkent: a kormányzati szektor EU-módszertan alapján számított adóssága a GDP 79,2 százaléka volt, szemben a 2011-es 81,4 százalékkal. Hangsúlyozta, a forint erősödése és a devizaadósság döntően hazai devizában történt megújítása miatt nőtt a forintadósság részaránya, ami immár a teljes állomány csaknem 60 százaléka, ami csökkenti az ország pénzügyi kitettségét.
Domokos László kiemelte, hogy a tavalyi pénzforgalmi hiány 598,6 milliárd forint lett, ami egyharmada a 2011-es adatnak. Az uniós módszertan alapján számított deficit a GDP 1,9 százaléka volt, ami kisebb mind a konvergencia programban kitűzött, mind az EU által meghatározott deficitcélnál. Az ÁSZ elnöke elmondta: a tartalékokat csupán 55 százalékban, azaz 200 milliárd forint összegben használta fel a kormányzat és a 170 milliárdos Országvédelmi Alap, valamint a 98 milliárdos kamatkockázati tartalék érintetlen maradt.
A hiányosságokról szólva megemlítette, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételekkel történt elszámolásra csak korlátozott minősítést tudtak adni, mivel a szerződések adatait és nyilvántartásait a jogelőd szervezetek nem tartották naprakészen, a szerződéses adatokban és a nyilvántartásokban a változásokat nem vezették át, így azok megbízhatósága nem volt megfelelő.
Domokos László külön felhívta a figyelmet az Egészségbiztosítási Alapot érintően arra, hogy – „miközben az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög” –, úgy halmozódott fel ötmilliárd forintnyi kintlévőség magyar kórházakban kezelt külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszegeként, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készült.
Szavai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt összes hátralékállomány 2012-ben 2142,7 milliárd forint volt, és ennek az egyharmada a működő adózók hátraléka. Ez azt jelenti, hogy a hátralékállomány kétharmadának behajtására gyakorlatilag nincs esély, miközben a működő adóalanyok hátraléka egy év alatt 16,1 százalékkal, 744,9 milliárdra nőtt – mondta Domokos László. Hozzátette: a NAV nem tett intézkedést az adóvégrehajtás megindítására 261,8 milliárd működő adózói hátralék esetében kapacitáshiány miatt.
Ismertette azt is: az adóbevételek teljesítése összességében 5,2 százalékkal maradt el az előirányzattól. Az elmaradás elsődleges oka a makrogazdasági környezet vártnál rosszabb alakulása volt. A pénzügyi szervezetek különadójánál ugyanakkor a devizahitelesek megsegítése, a végtörlesztés lehetővé tétele, a játékadónál pedig az online fogadásokról szóló törvényjavaslat elfogadásának csúszása is szerepet játszott a kisebb bevételben – mondta Domokos László.
A hiányosságok között említette az ÁSZ elnöke azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az átláthatóság érvényesítése érdekében nem alakított ki megfelelő kontrollokat. Belső eljárásrendje 2012 októberéig nem írta elő a tulajdonosi adatok adatbázisokkal, közhiteles nyilvántartásokkal való összevetését. Az NFÜ ellenőrzés nélkül elfogadta a pályázó cégek, szervezetek nyilatkozatait, azaz tételesen nem ellenőrizte, hogy milyen hátterű társaságok jelentkeznek be a Magyarország uniós pénzeire. Ez a szabályozási hiányosság és lyuk azért jelent komoly problémát, mert így intézményesen semmi sem garantálja, hogy ne külföldi államkasszákban és magánszámlákon landoljanak azok a fejlesztési pénzek, amelyek Magyarországnak járnak, és amelyekre égetően szüksége is van a magyar polgároknak – mondta Domokos László, örömtelinek nevezve ugyanakkor, hogy az NFÜ az ÁSZ jelentésének nyilvánosságra hozatala után rögtön jelezte: a számvevőszéki elvárásoknak megfelelően már intézkedett is a vonatkozó eljárásrend módosítására.
