„Az egyházi jog vizsgálata társadalmaink mai helyzetében is fontos hozzájárulást jelenthet a joggal kapcsolatos alapvető problémák megoldásához” – hívta fel a figyelmet az egyházjog szerepére előadása elején Erdő Péter, akit májusban választott rendes tagjává az MTA közgyűlése.
Mint elmondta, a keresztény hagyomány, római előzmények alapján a jogot összekötötte az igazságosság követelményével. Emlékeztetett Szent Ágoston megállapítására, miszerint „ahol nincs igazságosság, ott jog sincs”.
Előadásában a bíboros részletesen beszélt arról, hogy a történelem folyamán hogyan tekintettek az egyházjog vagy kánonjog teológiai megalapozottságának szükségességére és teológiai alapjaira. Végül szólt arról, hogy az egyházjognak mi az üzenete a mai jogi kultúra környezetében. Hangsúlyozta, hogy „a civil társadalmak tekintetében manapság felmerül a jog és erkölcs nélküli, de valamiképpen mégis szabályozott működés gondolata vagy illúziója”.
Ezt az elképzelést bátoríthatják olyan jelenségek, mint a tömegtájékoztatás „rendkívüli hatékonysága és viselkedést alakító ereje vagy a pénzügyi, biológiai és egyéb hatások útján történő vezérlés tapasztalatai” – mondta, hozzátéve, hogy „ha azonban csupán ilyen módszerekkel kíséreljük meg szabályozni egy társadalom működését, az emberi személy szabadsága számára vajmi kevés lehetőség marad. Ezzel szemben a kánonjogban a vallási meggyőződés segítségével a hit intézményesítő erővé válik.”
Ennek kapcsán előadásában felhívta a figyelmet arra, az állami jogrendek kapcsán is felmerül a kérdés, hogy „amennyiben nem kívánunk a szabad emberi döntésekről lemondani a társadalmi viselkedés szabályozásában, akkor nincs-e szükség mégis valamilyen közös világnézeti bázisra, ha tetszik, etikai minimumra, amely az önkéntes jogkövetést megalapozza”.
Erdő Péter eddig mintegy 250 tanulmányt és 25 kötetet publikált a kánonjog és a középkori egyházi jog témájában. Nyilvános akadémiai székfoglaló előadását meghallgatta Sólyom László volt köztársasági elnök és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is.
