Pankucsi Zoltán úgy vélte, a legenyhébb áfacsökkentés is nagyságrendileg azonnal 15-20 milliárd forint bevételkieséssel jár a költségvetés számára, egy átfogó, érezhető áfacsökkentés pedig minimálisan 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent.
Az áfacsökkentést a helyettes államtitkár szerint komplex, ellenőrzésekkel megtámogatott módon célszerű bevezetni, ugyanis 5 százalékos áfa esetében is tartani kell a jogosulatlan visszaigényléstől, mert 5 százalék áfa megtakarítása is versenyelőnyt jelenthet a feketegazdaságban tevékenykedők számára.
A nap folyamán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelezte, a Miniszterelnökség támogatja a szaktárcát abban, hogy a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adójának csökkenjen 5 százalékra.
Az NGM helyettes államtitkára jelezte: korábban, amikor csökkentek az áfakulcsok, a költségvetési bevétel azonnal mérséklődött, ugyanakkor az árak ezt nem mindig követték. A feketegazdaság pedig nem szorult vissza olyan arányban, ahogyan ezt várták.
Az áfakulcs-csökkentésnek van és lehet létjogosultsága – szögezte le –, a kormány fog dönteni arról, hogy milyen termékkörben lehet azt megoldani. Figyelmeztetett: az intézkedést csak akkor lehet megtenni, ha az ellenőrzést is szigorítják ezen a területen.
Mint mondta, a tisztességes adózók védelmében az áfacsökkentés óriási lépés lenne, de nagyon fontos az, hogy ténylegesen bővüljön az adófizetők köre, így a büdzsé bevételkiesése a lehető legalacsonyabb legyen.
Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a vidékfejlesztési tárca az áfacsökkentés mellett érvel, mert ez szolgálja az ágazat szereplőinek érdekeit és a fogyasztókét is.
Ismert, szeptember 13-án újraindult az egyeztetés Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és nemzetgazdasági tárca között az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének költségvetési hatásairól. Lázár János szeptember elején jelentette be, hogy január 1-jétől a hús – ami főként a baromfi- és sertéshúst érinti – áfája 10 százalék alá csökkenhet a mostani 27 helyett.
Három cég hat terméke nyerte el 2013-ban a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet, a díjakat az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) adták át. Az OMÉK-on a Vidékfejlesztéi Minisztérium (VM) megállapodást írt alá 16 jelentős élelmiszer-feldolgozó céggel. A Kiváló Magyar Élelmiszer címet az idén a Borecet Kft. Tokaji borecet tokaji furmintból, Tokaji borecet tokaji muskotályból és Tokaji borecet tokaji aszúból termékei, a Tebike Kft. Pálpusztai sajtja, valamint a Madarasi Pálinka szőlőpálinkája és birspálinkája nyerte el.
Az idei díjazottakkal együtt közel 70 vállalkozás több mint 430 terméke viseli a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet. Kardeván Endre, a VM államtitkárának véleménye szerint a védjegy legfontosabb üzenete a vásárlók számára, hogy az azzal ellátott termékek valóban az exkluzív minőséget képviselik.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanitt arról beszélt, hogy a vidékstratégiának köszönhetően véget ért a küszködés időszaka hazánkban, a magyar föld védelmet élvez.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szabályozási kereteit a soros magyar elnökség ideje alatt fogadták el, ebben egyértelművé tették, hogy az életképes élelmiszer-termelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és munkahelyek fenntartása, megőrzése az Európai Unió mezőgazdaságának alapja.
