„Mire reggel lesz, úgyis megdöglesz”

Öt vádlottra tényleges életfogytiglant kért az ügyész perbeszédében az ároktői banda ügyében. Tucatnyi súlyos rablás, köztük két rablógyilkosság a vád.

A vádlottak az egyes helyszíneken általában néhány százezer, esetleg egymillió forint körüli készpénzt és értékeket, ékszereket, műszaki cikkeket zsákmányoltak. A vádbeszédből kiderült, hogy több tanú szerint a vádlottak családja ároktői viszonylatban jómódú volt, sőt luxuskörülmények között élt, miközben a vádlottaknak rendszeres munkából származó jövedelmük nem volt.

Az eljárás során a vádlottak többsége tagadta bűnösségét. Azt állították, nem is ismerik az elkövetések helyszíneit, vagy csak lomtalanításnál jártak arrafelé, amikor használható tárgyakat kerestek az utcára kirakott szemét között. Az egyik vádlott azonban főként társaira, kisebb részben magára terhelő vallomást tett.

Az ügyész a terhelő bizonyítékok közé sorolta a vádlottak egyes támadások helyszínén azonosított DNS-maradványait, cipő- és tenyérlenyomatokat, mobiltelefonok cellainformációit és azokat a rablott ékszereket, amelyek a vádlottaknál tartott házkutatásokon kerültek elő. A vádbeszédből az is kiderült, hogy az elkövetők egy névtelen bejelentés alapján buktak le, az utolsó támadásnál gyakorlatilag tetten érték őket a rendőrök.

A vádbeszéd előtt a csütörtöki tárgyaláson az elsőrendű vádlott azzal állt elő, hogy őt a házi őrizetben az ügy korábbi nyomozójának megbízásából egy ismeretlen megkereste és el akarta csalni valahová, hogy megölje. A vádlott a szerinte ezt bizonyító hangfelvételt átadta a bíróságnak és az ügyészségnek. A tárgyaláson elhangzott, hogy az ügyben korábban eljáró egyik magas rangú rendőrtiszt ellen nyomozás folyik.

Az ároktői banda ügyében a következő, keddi tárgyaláson hangozhatnak el a védőbeszédek, az elsőfokú ítéletet pedig várhatóan novemberben hirdeti ki a Fővárosi Törvényszék.

Az ároktői banda büntetőpere tavasszal azért is vált ismertté, mert több vádlottnál letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott négyéves felső határa, emiatt meg kellett szüntetni fogva tartásukat. Ezután Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, mi vezethet a hasonló esetekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni.

Handó Tünde május közepén célvizsgálatot rendelt el, és azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát, illetve tárják fel, mi akadályozza a hasonló ügyek gyorsabb befejezését, majd jogszabály-változtatásokat, bírósági létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményezte a büntetőperek gyorsítása érdekében.