Javasolni fogja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja, hogy a testület is foglalkozzon a romagyilkosságok kapcsán felmerült újabb tisztázandó kérdéssel. A Magyar Nemzet csütörtökön számolt be a Heti Válasz információjáról, amely szerint 2008 tavaszán a polgári elhárítás nemcsak megszüntette a későbbi elkövetők figyelését, de le is váltották az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) debreceni vezetőjét, aki a későbbi tettesek további telefonlehallgatását javasolta.
Vagyis az akkoriban Laborc Sándor vezette NBH már a kezdet kezdetén beavatkozhatott volna. A lap szerint rejtély, hogy miért nem tette: a legsötétebb verzió szerint politikai okokból a „minél rosszabb, annál jobb” forgatókönyv érvényesülését akarták elősegíteni. Mile Lajos úgy véli, a lehallgatás folytatásának kezdeményezése és a leváltás elég furcsa egybeesés, bár azt nem lehet tudni, hogy valóban van-e konkrét ok-okozati összefüggés.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke – a Magyar Nemzet kérdésére – azzal egyetértett, hogy végére kell járni a romagyilkosságok kapcsán felmerülő kérdéseknek. Szerinte ugyanakkor „nagyon bátor következtetés” a két tényállítás között konkrét összefüggésről beszélni, habár – tette hozzá – semmit sem lehet egyelőre kizárni. Közölte, a bizottságban már korábban megkezdődött bizonyos iratok beszerzése és kérelmek megfogalmazása, szerinte október közepén érdemben is tudnak majd foglalkozni az üggyel.
A Magyar Nemzet korábban már többször beszámolt arról, hogy a romagyilkosságok kapcsán – az elsőfokú ítélet ellenére is – sok még a tisztázandó kérdés. Orbán Viktor miniszterelnök utasítására egy hónapja különleges nyomozó csoport alakult, amelynek a szigorúan titkos iratok minősítését kell felülvizsgálnia, és minden olyan dokumentumot át kell tekintenie, amely a bűncselekményekkel öszszefüggésben bármely hatóságnál vagy szervezetnél keletkezett.
(Katona Mariann)
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
