– Augusztus közepén jelentette be a kormány, hogy rövidesen feloldják a romagyilkosságok ügyében keletkezett, jelenleg minősített iratok titkosítását. Az ön felügyelete alatt álló szervezetek közül ez a polgári elhárítást és a rendőrséget is érinti. Hol tart ez a folyamat, és mikor ismerheti meg a nyilvánosság az említett dokumentumokban szereplő részleteket?
– Szigorúan titkos iratokról van szó, amelyek tartalmazzák a romagyilkosságok felderítésének folyamatát, véleményezik az elvégzett munka szakszerűségét. A nemzetbiztonsági bizottság előtt már beszámoltunk ezen iratok tartalmáról. A kormány megvizsgálta, hogy sért-e nemzetpolitikai érdekeket, ha az említett dokumentumok teljes terjedelemben nyilvánosságra kerülnek. Olyan döntés született, hogy a nyilvánosságra hozással ilyen érdekek nem sérülnek. A nemzetbiztonsági érdekek szempontjából pedig a titokgazdának, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kell döntenie. A kormány tehát nem látja akadályát, hogy a polgári elhárítás saját hatáskörében döntsön a kérdésben. Erről tájékoztattam a szervezet vezetőjét, és jelenleg azt várjuk, hogy miként határoz a főigazgató.
– Mára már kiderült, hogy a katonai elhárítás mellett az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal is hibázott a gyilkosságsorozat elkövetői kilétének felderítése kapcsán. A Magyar Nemzet értesülése szerint a közelmúltban külön nyomozó csoport alakult abból a célból, hogy feltárja a szolgálatok berkein belül elkövetett hibákat.
– A miniszterelnök úr kormányülésen döntött úgy, hogy nemcsak a szigorúan titkos iratok minősítését kell felülvizsgálni, hanem minden olyan dokumentumot át kell tekinteni, ami ebben az ügyben bármely hatóságnál vagy szervezetnél keletkezett. Ennek elvégzésére a Belügyminisztériumot, illetőleg a hatáskörébe tartozó szervezeteket jelölte ki. A munka irányításával engem bízott meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes érintett szervezet, így a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt álló katonai elhárítás is átadja a megfelelő információkat. Nem kifejezetten nyomozó csoportról van szó, hanem egy olyan értékelő-elemző csapatról, amelynek lehetősége van arra, hogy a titkos információkat és a nyílt eljárásban keletkezett adatokat, azok keletkezési helyétől függetlenül áttekintse. Reményeink szerint mindez néhány újdonsággal szolgálhat.
– Mióta működik az egység, és kikből áll?
– Két hete kezdték meg tevékenységüket, és a csoportba minden érintett szervezet delegálta munkatársait.
– Ennek az egységnek az irányításával bízta meg a közelmúltban Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot, vagy más csoportról van szó?
– A tábornok úr részt vesz a csapat munkájában, azonban a tevékenységet a Terrorelhárítási Központ munkatársai irányítják. Horváth Andrásnak egyebek mellett az esetleges nyomozási eljárások megtervezésében, kivitelezésében lehetnek feladatai.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
(Swendt Pál)
