– Mióta működik az egység, és kikből áll?
– Két hete kezdték meg tevékenységüket, és a csoportba minden érintett szervezet delegálta munkatársait.
– Ennek az egységnek az irányításával bízta meg a közelmúltban Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot, vagy más csoportról van szó?
– A tábornok úr részt vesz a csapat munkájában, azonban a tevékenységet a Terrorelhárítási Központ munkatársai irányítják. Horváth Andrásnak egyebek mellett az esetleges nyomozási eljárások megtervezésében, kivitelezésében lehetnek feladatai.
Kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők – jelentette ki Gulyás József. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
(Swendt Pál)
