Sötét időket él át Gyurcsány

Orbán felszólalásával elindult az őszi parlamenti ülésszak. Elmaradt a nagy ellenzéki összeborulás – az mno.hu heti összefoglalója.

Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával elindult az őszi parlamenti ülésszak. A kormányfő elmondta, a devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít. Az újabb rezsicsökkentésről szólva úgy fogalmazott: ez nem pusztán bátor és szokatlan intézkedés, a rezsicsökkentés Magyarország függetlenségéről szól. Korábban ugyanis kiszolgáltatott volt az ország a pénzvilágnak, az uniós bürokratáknak és politikusoknak, a mohó multinacionális vállalatoknak, amelyek hol rossz hitelekkel, hol politikai nyomással, hol pedig telhetetlen profitelvárásokkal olyan magasra emelték az árakat, hogy végül a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és a villanyért egész Európában – fejtette ki. Ezzel szemben szerinte a rezsicsökkentés annak a szimbóluma, hogy Magyarország képes önálló és független, a magyar emberek érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni.

A héten parlamenti téma volt még az ötödik alaptörvény-módosítás, Bajnai Gordon céges ügyei és a verespataki bányaberuházás. A képviselők a hajléktalanságról és az utcán élés tilalmáról is vitáztak. Általános vitára bocsátották az idei költségvetés módosítását, ennek kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, nincs veszélyben a háromszázalékos hiánycél teljesítése. Az előterjesztés összesen 171 milliárd forinttal növeli a költségvetési hiányt, ezt az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor tőkeemelésére fordítanák. Emellett 11 milliárd forint többletforrást biztosítana a felsőoktatás idei működésére.

Lázár János hétfőn Brüsszelben tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal a hazánkba érkező uniós forrásokról. Ennek köszönhetően napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programoknál. Lázár a tárgyalást követően azt mondta, Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások ötszázalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint.

Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár a részletekről szólva elmondta, a héten 600 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra a megállapodásnak köszönhetően, míg az ország nem veszít el hetven-nyolcvan milliárd forintnyi korrekciós forrást, hanem ezt az összeget más projektekben használhatja fel.

Nem csak a parlamentben volt szó a devizahitelesek ügyéről, Giró-Szász András kormányszóvivő Az Estében közölte, a bankokat terheli a legnagyobb felelősség a devizahitel-válság kialakulása miatt. A bankok voltak, akik ezeket a szerződéseket megkötötték, és a bankok felelőssége az, hogy ezekbe semmiféle önkorlátozó mechanizmust nem építettek be, hiszen ne feledkezzünk el arról, hogy ugyanezek a bankok teljesen más paraméterekkel kötöttek devizahiteleket Lengyelországban, Csehországban vagy Romániában – fejtette ki a kormányszóvivő.

Surányi György volt jegybankelnök arról beszélt, hogy a bankok 35-40 százalékkal is csökkenthetnék a devizahitelesek törlesztőrészletét. Surányi szerint a forintosítás nem jelentene pluszterhet a bankszektornak, csak akkor, ha nem a piaci árfolyamon történik az átváltás.

A bankszövetség elnöke, Patai Mihály biztos benne, hogy lesz megoldás a devizahitelesek ügyében, de november elsejéig véleménye szerint képtelenség megoldani az összes problémát, a kapkodás pedig drámai forintgyengüléssel és az importtermékek, például a benzin árának megugrásával járna, ezért a forintosításra csak fokozatosan, néhány év alatt, tervezetten, 10-15 részletben lát lehetőséget. A bankvezér azt is kifejtette, hogy a bankárok hatalmának kora lejárt.

Az MSZP választmánya szombaton egyhangúlag jóváhagyta az MSZP és az Együtt–PM Szövetség választási megállapodását. Azonban a szocialisták sem a Demokratikus Koalícióval, sem Fodor Gábor liberális pártjával nem kötnek hasonló megállapodást. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes közölte, a két kisebb párt teljesíthetetlen kéréseket fogalmazott meg. Szanyi Tibor nem bánkódott túlságosan Gyurcsányék „kirekesztése” miatt, Facebookon így kommentálta az DK-sok viselkedését: „hagyd ott a házastársadat, majd köpködj rá éveken át, utána jelentkezz be nála vacsorára!”

Gyurcsány Ferenc elmondta : az MSZP az általuk javasolt kilenc helyett négy, biztosan nem nyerhető választókerületet adott volna át a DK-nak, és minden 25. listás helyet. A helyzetet megalázónak nevező korábbi szocialista politikus arról is beszélt, hogy az MSZP-sek kifogásokat fogalmaztak meg a DK többi vezetője, így Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Varju László ellen is.

Nincs kizárva, hogy az MSZP-vel sikertelenül zárult egyeztetések után a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció együttműködési tárgyalásokat kezd a Fodor Gábor irányította Liberálisokkal.

Kedd éjszaka brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a cibakházi plébánost, nyugalmazott esperest, akit szerdára virradóra a plébánia pincéjében találtak meg. A feltételezett gyilkost csütörtökön a Népligetben fogták el. A 19 éves férfi még aznap este beismerő vallomást tett. Az elkövetőt az ellopott autó buktatta le, amelyet lerobbanva magára hagyott a fővárosban. Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet pénteki száma arról cikkezett, hogy nem először gyilkolnak papot Cibakháza környékén. A Tisza túloldalán, Jászkarajenőn a Tanácsköztársaság idején írástudatlan Lenin-fiúk kettős papgyilkosságot követtek el.

Portik Tamás a Prisztás-ügy tárgyalásán exkluzív interjút adott a Hír Televízió Célpont című műsorának, a bíró emiatt ki akarja tiltani a tévét a tárgyalásról. „Soha az életemben nem voltam erőszakos bűncselekményért börtönben, soha az életemben erőszakos bűncselekményben nem vettem részt, és soha semmilyen emberekkel nem volt semmilyen vitám” – többek között ezt nyilatkozta Portik. A Célpont felvételét itt tekintheti meg!