Székely: Ne féljenek az új Ptk.-tól

A leendő ombudsman szerint az új polgári törvénykönyv jelentős része már ismert, így nem kell tartani a benne foglaltaktól.

Az új kódex 70-75 százaléka nem újdonság: vagy a jelenlegi törvényből, vagy a bírói gyakorlatban megszilárdult tartós megoldásokból, az általános jogelvekből jól ismert – mondta Székely László. De a régit sem kell kidobni még sokáig, hiszen az új Ptk.-nak nincs visszaható hatálya, így például ingatlanokkal vagy örökléssel kapcsolatos jogügyletekben még akár évtizedek múlva is szükség lehet a jelenleg még hatályos szabályokra – hívta fel a figyelmet a jogász, akit nemrégiben az alapvető jogok biztosává választott a parlament.

Mint ismert, a jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés az idén, tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadta el, majd február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával.

Székely Lászlót hétfőn választotta meg az Országgyűlés hat évre, miután bizalmat szavaztak neki a a parlamenti bizottságok. A titkos szavazáson Székely 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat pedig érvénytelen volt.

Szakmai múltjáról ide kattintva olvashatnak.

Székely László a személyiségi jogi részeket ismertetve elmondta: általános szabály, hogy mindenkinek joga van személyiségét szabadon érvényesíteni mások jogai és a törvény keretei között, továbbá mindenki köteles tiszteletben tartani az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogokat.

A szakember kifejtette: a közszereplők szűkebb személyiségi jogi védelmének eredete arra a fél évszázaddal ezelőtti amerikai legfelső bírósági döntésre nyúlik vissza, amely rögzítette a sajtó tévedésének jogát a közéleti vitákban, azzal a kikötéssel, hogy ez nem lehet szándékos vagy súlyosan gondatlan. A nyugati jogterületen mára általánosan elterjedt jogelv alapja, hogy a sajtó öncenzúrájához vezethet, ha a közéleti vitákban a sajtó szakmai szabályainak enyhe gondatlanságból fakadó megsértése miatti pontatlanságokat súlyosan szankcionálják.

A rendszerváltás után a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is rögzítette, hogy a közéleti szereplőknek többet kell tűrniük a nyilvános vitákban. Az új Ptk. kodifikációja során megfogalmazódott szabályozást a parlamentben egy módosító indítvány átírta, a megszavazott kódex ezen részét pedig Szabó Máté ombudsman az Ab előtt támadta meg – mondta el Székely László, aki megjegyezte: abban reménykedik, hogy még a március 15-ei hatálybalépése előtt dönt az Ab.

A szakember elmondta: a sajtó-helyreigazítás szabályainak kikerülése a kódexből jelentősen „tehermentesítette” a törvény előkészítését, a lelkiismereti szabadság pedig azért nincs nevesítve a kódexben, mert sok évtizede nem akadt egyetlen olyan per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna.

A lelkiismereti szabadsághoz való jogot az alaptörvényben kell rögzíteni, ott is van, és ennyi elegendő. Az úgynevezett üvegzsebszabályok is kikerültek a Ptk.-ból, ennek azonban nem az a célja, hogy a közhatalom, a közpénzek átláthatóságát korlátozzák, hanem az, hogy másik jogszabályban, az információszabadságról szóló törvényben rögzítsék ezt – fűzte hozzá.

A személyiségi jogi jogsértések szankciói közül új a jogsértéssel elért vagyoni hátrány átengedése, aminek például akkor lehet helye, ha egy bulvárlap jogsértő közléssel növeli bevételeit. Megszűnik a közérdekű bírság, amit alig alkalmaztak a bíróságok, a nem vagyoni kártérítés helyett pedig márciustól sérelemdíj lesz, amelynek megítéléséhez már elegendő a jogsértés tényét bizonyítani. Az így okozott hátrány bizonyítása a sérelemdíj mértékét befolyásolhatja.

A gyűlöletbeszédnek a rendszerváltás óta már az ötödik szabályozási kísérlete az, ami az új Ptk.-ban szerepel. Emiatt szintén az Ab-hoz fordult az ombudsman – ismertette Székely László.

Orosz Árpád kúriai tanácsvezető bíró elmondta: az öröklési jogban jelentős változásokat hoz az új Ptk. A törvényes – végintézkedés nélküli – öröklés terén alapvetően más például a túlélő házastárs jogi helyzete, aki jövő márciustól az életvitelszerűen használt ingatlan használati jogán túl lényegében egy gyerekrésznyit örököl majd. Ha nincs gyermek, a túlélő házastárs az örökség felét, az elhunyt szülei pedig negyed-negyedét örökölhetik.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy az új szabályok nagy számban hozhatnak létre közös tulajdont nemcsak ingatlan, hanem gépjárművek vagy cégek esetén is. Mindezek miatt növekedhet a közös tulajdon megszüntetése iránti perek száma, és több végrendelet születhet majd.

A végrendeleti öröklésről Orosz Árpád elmondta: új jogintézmény a közös végrendelet, amelyre a házastársaknak lesz lehetőségük az életközösség fennállása alatt. A végrendeleteket öt éven belül lehet megtámadni. Az öröklési szerződésnél újdonság, hogy jövő márciustól nem kötelező feltétel a tartás, elegendő, ha csupán személyes gondoskodás, gondozás szerepel a megállapodásban. A köteles örökrészből kitagadható az, aki végrehajtandó szabadságvesztését tölti, és az, aki durva hálátlanságot mutat az örökhagyó iránt.

A kúriai bíró arra is felhívta a figyelmet: a szóbeli végrendeletnél nagy jelentőségük van a bírói gyakorlatban a tanúknak. Ha ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy milyen minőségükben és pontosan mit tanúsítanak, a bíróság hiába érzékeli az ügy egyéb adataiból, hogy mi lehetett az elhunyt valós végakarata, a bizonytalan lábakon álló szóbeli végintézkedést nem veheti figyelembe.