A szakember elmondta: a sajtó-helyreigazítás szabályainak kikerülése a kódexből jelentősen „tehermentesítette” a törvény előkészítését, a lelkiismereti szabadság pedig azért nincs nevesítve a kódexben, mert sok évtizede nem akadt egyetlen olyan per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna.
A lelkiismereti szabadsághoz való jogot az alaptörvényben kell rögzíteni, ott is van, és ennyi elegendő. Az úgynevezett üvegzsebszabályok is kikerültek a Ptk.-ból, ennek azonban nem az a célja, hogy a közhatalom, a közpénzek átláthatóságát korlátozzák, hanem az, hogy másik jogszabályban, az információszabadságról szóló törvényben rögzítsék ezt – fűzte hozzá.
A személyiségi jogi jogsértések szankciói közül új a jogsértéssel elért vagyoni hátrány átengedése, aminek például akkor lehet helye, ha egy bulvárlap jogsértő közléssel növeli bevételeit. Megszűnik a közérdekű bírság, amit alig alkalmaztak a bíróságok, a nem vagyoni kártérítés helyett pedig márciustól sérelemdíj lesz, amelynek megítéléséhez már elegendő a jogsértés tényét bizonyítani. Az így okozott hátrány bizonyítása a sérelemdíj mértékét befolyásolhatja.
A gyűlöletbeszédnek a rendszerváltás óta már az ötödik szabályozási kísérlete az, ami az új Ptk.-ban szerepel. Emiatt szintén az Ab-hoz fordult az ombudsman – ismertette Székely László.
Orosz Árpád kúriai tanácsvezető bíró elmondta: az öröklési jogban jelentős változásokat hoz az új Ptk. A törvényes – végintézkedés nélküli – öröklés terén alapvetően más például a túlélő házastárs jogi helyzete, aki jövő márciustól az életvitelszerűen használt ingatlan használati jogán túl lényegében egy gyerekrésznyit örököl majd. Ha nincs gyermek, a túlélő házastárs az örökség felét, az elhunyt szülei pedig negyed-negyedét örökölhetik.
