Székely László megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt. Ezt megelőzően a parlamenti bizottságok támogatását is elnyerte a jelölt.
Meghallgatásán beszélt arról, hogy megválasztása esetén szeretné javítani az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak „találati pontosságát”. E tekintetben példaképe Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök, akinek minden beadványa eredményes volt.
Székely László szeptember 25-étől tölti be az ombudsmani tisztséget, miután Szabó Máté mandátuma előző nap lejár. Az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv előkészítését, korábban dunai kormánybiztos volt.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.
A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.
Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament előzőleg, szintén hétfőn szavazott meg. Az alaptörvény ötödik módosítása a Magyar Nemzeti Bankot bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törli a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét.
A 260 igen szavazattal, 41 nem és 35 tartózkodás mellett elfogadott módosítás nyomán kikerül az alaptörvényből az a rendelkezés, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.
Törölte a parlament az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. Az ötödik alkotmánymódosítás részeként hétfőn elfogadott változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.
A Ház a bíróságokról szóló, valamint a büntetőeljárási törvényből és a polgári perrendtartásból már júniusban törölte ezt a lehetőséget. A kormány már akkor jelezte: az Európai Bizottság észrevételei nyomán az alkotmányból is kiveszik az ügyáthelyezés lehetőségét.
Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik. Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.
Az ötödik módosítás után kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, most ezen változtattak.
Felfüggesztette Zagyva György Gyula jobbikos képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn 291 igen szavazattal, egy nem ellenében, két tartózkodás mellett.
A politikust korábbi frakciótársa, a Jobbik képviselőcsoportjából 2010 decemberében kizárt Pősze Lajos jelentette fel, mert állítása szerint a Képviselői Irodaház folyosóján előzetes szóváltás nélkül arcon köpte. Zagyva György Gyula ezt tagadta, de kérte mentelmi jogának felfüggesztését, amit a parlament a magánvádas ügyekben megszokott gyakorlattól eltérően meg is szavazott.
Balogh József korábban fideszes, jelenleg független képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették, amit a legfőbb ügyész azért kért, mert a politikus a megalapozott gyanú szerint áprilisban ittasan bántalmazta élettársát. Az Országgyűlés hétfőn 290 igen szavazattal, két nem ellenében, egy tartózkodás mellett döntött így.
A képviselő – aki a történtek után néhány nappal kilépett a Fidesz-frakcióból – már korábban bejelentette, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését.
Jövő év július 1-jére halasztotta a nemzeti mobilfizetési rendszer ez év szeptember 30-ára tervezett indulását a parlament hétfőn a fideszes Láng Zsolt javaslatára. A pénteken benyújtott, majd hétfőn a házszabálytól eltérve megtárgyalt és 241 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadott indítvány a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei bevezetéséig engedi működni a piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer a már létező piaci megoldásokkal párhuzamosan, jövő július előtt is működhessen.
