Kövér László a Gróf Bethlen István és kora című pénteki konferencián Budapesten azt mondta, a magyar nemzetet csak egy önálló, független, nemzetét szolgáló magyar állam tudja megvédeni, erősíteni. Ilyen állam hiányában a nemzet védtelen és kiszolgáltatott – jelentette ki.
Kiemelte: az elmúlt több mint nyolcvan esztendőben Bethlen István politikai teljesítménye megosztotta az utókort, „akik a magyar állam gyengítésében és örökös alárendeltségében voltak érdekeltek, azok Bethlen Istvánt feledni és feledtetni akarták, akiknek az önálló és erős magyar állam volt a céljuk, azok Bethlen Istvánra emlékezni és emlékeztetni akarnak”. Megjegyezte, akik feledtetni akarták Bethlen Istvánt, azok „eleinte a vulgármarxizmus primitív osztályharcos hazugságaihoz, majd később az álliberális relativizmus körmönfontabb hazugságaihoz folyamodtak”. Akik emlékezni és emlékeztetni akartak Bethlen Istvánra, abban bíztak, hogy „a hazugság, legyen az bármilyen hosszan tartó és bármilyen színezetű is, soha nem ölheti meg a múltat, nem ölheti meg a történelmi tényeket, és nem ölheti meg a nemzeti emlékezetet sem” – fogalmazott.
Emlékeztetett rá, Bethlen István azután lett hazánk miniszterelnöke, hogy a magyaroknak le kellett mondaniuk területük kétharmadáról, ráadásul a győztesek a trianoni békeszerződéssel biztosították ugyan Magyarországnak az önálló államiság ismérveit, de a magyaroknak életképtelen államot szántak, amelyet elvágtak természeti erőforrásaitól, közlekedési infrastruktúráját pedig csonkolták.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a trianoni békeszerződés Bethlen István életében is vízválasztó volt, mert 1920 után „nemzete iránt felelős magyar államférfi vált belőle”. Mint mondta, mindenkinél jobban felismerte, hogy ami Trianonnal megtörtént az erdélyi magyarsággal, az megtörténhet később a maradék Magyarországgal és magyarságával is.
A házelnök közölte: Bethlen István miniszterelnöksége idején ismét életre kelt és életképesnek bizonyult Magyarország, a kormányfő igyekezett megteremteni a társadalmi békét, és teljesítette azt a feladatát is, amely az ország fejlődésének megvalósítását célozta meg.
Kövér László emlékeztetett arra, hogy Bethlen személyes sorsa „jelképesen hasonló” az ország sorsához, mert őt is üldözték a nácik és a kommunisták egyaránt, börtönbe vetették, és el is pusztították.
Az egész napos rendezvény Magyarország elmúlt száz éve egyik legtehetségesebb államférfijának életét és munkásságát kívánja bemutatni hazánk neves történészeinek előadásai és szakmai viták segítségével.
Romsics Ignác akadémikus rámutatott: Bethlen István fél évszázados politikai pályájára mindvégig a liberális konzervativizmus volt jellemző, melynek során szembeszállt a politikai jogok radikális kiterjesztésével, de azokkal a törekvésekkel is, amelyek a megszüntetésüket akarták.
A történész elmondta, Bethlen István tízéves miniszterelnökségének első szakaszát 1921–23 között a belpolitikai stabilitás megteremtése jellemezte, létrehozta az egységes kormányzópártot, illetve korlátozta az addig viszonylag demokratikus választójogot. 1923–25 között gazdasági szanálást hajtott végre, ami az életkörülmények javulását hozta magával, és a politikai életet kiegyensúlyozottá tette. Kormányfősége idején számos előrelépés történt a lakás- és közegészségügyben, az orvosok száma csaknem megkétszereződött, és a csecsemőhalandóság is csökkent. A népiskolai hálózatnak köszönhetően tíz százalék alá csökkent az analfabetizmus.
Romsics közölte: Bethlen István kormányzása 1925–29 közötti időszakának leginkább a külpolitikai elszigeteltség felszámolása volt az eredménye. Hangsúlyozta, politikai felfogásával az antiszemitizmus mindvégig ellentétes volt, a miniszterelnöksége után megszavazott zsidótörvényeket elfogadhatatlannak tartotta. Az 1929-ben bekövetkezett gazdasági világválság miatt 1931-ben lemondott, a megszorító politikai intézkedéseket átengedte utódjának.
A konferencia délelőtti levezető elnöke Fodor Pál, az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója volt. Előadást tartott Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó főszerkesztője, Zeidler Miklós, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa, Püski Levente, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense, és felszólalt Bethlen István, a néhai miniszterelnök leszármazottja. Az eseményen jelen volt a Bethlen család több más tagja is.
