„Érthetőbb, de mégis minimum furcsa, hogy a kalkulátor szerint egy pártlistán nulla százalékot kapó Együtt–PM is nyer hat egyénit; ez ugyanakkor megmagyarázható azzal, hogy az MSZP és Bajnai pártja együttműködését vették alapul, s a baloldali egyénikben nyerhet egy elméletileg nullaszázalékos Együtt–PM is, hisz nem lesz MSZP-s jelölt.” Ha azonban az idő felülírja a megállapodást, át kell tervezni a kalkulátort is – vélekedett Lesti.
„Ami szakmailag teljesen érthetetlen, hogy a kalkulátorból teljesen hiányzik a hazai nemzetiségi szavazók figyelembe vétele.” Ennek kapcsán az elemző kiemelte, hogy egy a Political Capital honlapján is elérhető tanulmány szerint a nemzetiségi voksolók egy mandátumot befolyásolhatnak a 93 listás helyből, vagyis a pártok között csak 92-t osztanának ki. A helyzet az, hogy a honlapon egyszer tájékoztatnak erről a mandátumszerzési módról, majd a kalkulátornál teljesen figyelmen kívül hagyják – jelentette ki.
Az ötszázalékos küszöb számítása szempontjából is figyelembe kellene venni a nemzetiségi szavazókat, mivel abban az esetben, ha ötvenezren regisztrálnak, és el is mennek voksolni, az 2500-zal megemeli az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez például 2006-ban döntően megváltoztatta volna az eredményeket, mivel az MDF-nek 2429 szavazaton múlt a bejutása – tette hozzá.
A törvény értelmében ugyanis azok a pártok jutnak a parlamentbe, amelyek a pártok listáira és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat 5 százalékát elérték. Vagyis nem elég, ha a pártokra leadott szavazatok 5 százalékát kapja meg egy párt, attól még nem jut be a parlamentbe.
Teljesen reális, hogy a pártokra leadott szavazatok akár 5,1 százalékát kelljen elérni a bejutáshoz, főleg hogy 2010-ben ősszel majdnem 230 000-en vettek részt kisebbségi választópolgárként – mondta Lesti Árpád. Az, hogy kapnak-e mandátumot a nemzetiségi listák, erősen függ a pártok listás és töredékszavazatainak alakulásától is, de egyáltalán nem zárható ki, hogy akár egy vagy több mandátum sorsa így dőljön el.
