Bánjunk óvatosan a mandátumbecsléssel

Az MNO kétrészes cikksorozatban mutatja be a mandátumkalkulátorok óriási tévedéseit.

„Érthetőbb, de mégis minimum furcsa, hogy a kalkulátor szerint egy pártlistán nulla százalékot kapó Együtt–PM is nyer hat egyénit; ez ugyanakkor megmagyarázható azzal, hogy az MSZP és Bajnai pártja együttműködését vették alapul, s a baloldali egyénikben nyerhet egy elméletileg nullaszázalékos Együtt–PM is, hisz nem lesz MSZP-s jelölt.” Ha azonban az idő felülírja a megállapodást, át kell tervezni a kalkulátort is – vélekedett Lesti.

„Ami szakmailag teljesen érthetetlen, hogy a kalkulátorból teljesen hiányzik a hazai nemzetiségi szavazók figyelembe vétele.” Ennek kapcsán az elemző kiemelte, hogy egy a Political Capital honlapján is elérhető tanulmány szerint a nemzetiségi voksolók egy mandátumot befolyásolhatnak a 93 listás helyből, vagyis a pártok között csak 92-t osztanának ki. A helyzet az, hogy a honlapon egyszer tájékoztatnak erről a mandátumszerzési módról, majd a kalkulátornál teljesen figyelmen kívül hagyják – jelentette ki.

Az ötszázalékos küszöb számítása szempontjából is figyelembe kellene venni a nemzetiségi szavazókat, mivel abban az esetben, ha ötvenezren regisztrálnak, és el is mennek voksolni, az 2500-zal megemeli az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez például 2006-ban döntően megváltoztatta volna az eredményeket, mivel az MDF-nek 2429 szavazaton múlt a bejutása – tette hozzá.

A törvény értelmében ugyanis azok a pártok jutnak a parlamentbe, amelyek a pártok listáira és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat 5 százalékát elérték. Vagyis nem elég, ha a pártokra leadott szavazatok 5 százalékát kapja meg egy párt, attól még nem jut be a parlamentbe.

Teljesen reális, hogy a pártokra leadott szavazatok akár 5,1 százalékát kelljen elérni a bejutáshoz, főleg hogy 2010-ben ősszel majdnem 230 000-en vettek részt kisebbségi választópolgárként – mondta Lesti Árpád. Az, hogy kapnak-e mandátumot a nemzetiségi listák, erősen függ a pártok listás és töredékszavazatainak alakulásától is, de egyáltalán nem zárható ki, hogy akár egy vagy több mandátum sorsa így dőljön el.

A balliberális véleményvezérek gyakorlatilag két éve folyamatos össztűz alatt tartják az új magyar választási rendszerről szóló törvénytervezetet, miközben sokukról kiderült, hogy nem is olvasták el a tartalmát. Bajnai Gordon egyik legjobb amerikai barátja, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogprofesszora korábban arról beszélt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre egyebek között azt állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.

A magyarországi ellenzéki pártok olyan választási rendszert szeretnének bevezetni, amely folyamatos kormányválságokkal járna, és jelentősen hátráltatná a hatékony kormányzást. Jól látszik, hogy például a tisztán arányos választási rendszerrel rendelkező Szlovéniában képtelenek kezelni a gazdasági és politikai válságot, szemben Japánnal, ahol a többségi rendszerrel gyorsabban lehet átvészelni a kríziseket.

2018 előtt még mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányában úgy látja, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.

A 2014-es országgyűlési választáson mind a határon túli magyarok, mind a hazai nemzetiségiek élhetnek a választójogukkal – derült ki a Századvég Intézet elemzésében. Véleményük szerint a korábbiakkal szemben a jelöltállítás szisztémája sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lett. A balliberálisok korábban folyamatosan arról beszéltek, hogy az új rendszer igazságtalanabb, mint a régi.