Évtizedes visszaélést szüntetett meg a kormány

A 2014-ben életbe lépő új választási rendszer a jelöltállítás terén átlátható viszonyokat teremt.

A parlament 2010. május 26-án fogadta el nagy többséggel a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását. Az új állampolgársági törvény és az új választási törvény a politikai rendszer olyan kiigazítását jelentette, mellyel a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak – olvasható a Századvég tanulmányában.

A Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező választópolgárok egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára is szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok viszont csak pártlistára adhatják le voksukat. A gyakorlatban a külhoni magyarság az Országgyűlésben kiosztandó 199 mandátumból csak a 93 listás hely – illetve a kedvezményes nemzetiségi mandátum miatt csak 91-92 mandátum – kiosztását befolyásolhatja, a 106 egyéni választókerületi mandátumra nincs hatása, szerepel az elemzésben.

Cikkünk első részében arról írtunk, hogy 199 fős lesz 2014-et követően az új parlament, amelynek a mandátumkiosztása nagy mértékben más lesz, mint az elmúlt két évtizedben. Tanulmányában a Századvég Alapítvány kiemelte, hogy az egyéni körzetek lényegesen arányosabbak lettek, és semmi nyoma sincs gerrymanderingnek.

A balliberális véleményvezérek gyakorlatilag két éve folyamatos össztűz alatt tartják az új magyar választási rendszerről szóló törvénytervezetet, miközben sokukról kiderült, hogy nem is olvasták el a tartalmát. Bajnai Gordon egyik legjobb amerikai barátja, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogprofesszora korábban arról beszélt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre egyebek között azt állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.

A magyarországi ellenzéki pártok olyan választási rendszert szeretnének bevezetni, amely folyamatos kormányválságokkal járna, és jelentősen hátráltatná a hatékony kormányzást. Jól látszik, hogy például a tisztán arányos választási rendszerrel rendelkező Szlovéniában képtelenek kezelni a gazdasági és politikai válságot, szemben Japánnal, ahol a többségi rendszerrel gyorsabban lehet átvészelni a kríziseket.

2018 előtt még mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányában úgy látja, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.

A kutatóintézet emlékeztetett arra is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviseletét a demokratikus rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtizedben nem tudták megvalósítani egyetlen kormányzati ciklusban sem. A nemzetiségek parlamenti képviseletének anyagi jogi szabályait az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény konkretizálja. A törvény az aktív és a passzív választójogot is a névjegyzékbe vételhez köti – tették hozzá.

Ezáltal mind a települési, a területi, mind pedig az országos önkormányzati és az országgyűlési választásokon is csak az vehet részt, aki nemzetiségi választópolgárként kéri felvételét a központi névjegyzékbe. Az országgyűlési választásokon nemzetiségi lista állítható, amelynek feltétele a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás – olvasható a Századvég elemzésében.

„Az új nemzetiségi joganyag pozitív hozadéka, hogy kedvezményes nemzetiségi mandátumszerzést biztosít az Országgyűlésben egy-egy nemzetiségi listavezető részére.” A kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám, vagyis a kedvezményes kvóta a következőképpen számítható ki: az összes pártlistás szavazat és a nemzetiségi listákra leadott szavazat összeadása után a kapott eredményt el kell osztani kilencvenhárommal, majd ennek eredményét tovább kell osztani néggyel.

Az így kapott hányados egész része adja a kedvezményes kvótát. Ha egy adott nemzetiségi lista ugyanannyi vagy több szavazatot kap, mint a kedvezményes kvóta, akkor az adott lista egy kedvezményes mandátumot eredményez. Egy nemzetiségi listán egy kedvezményes mandátum szerezhető. Minden újabb kedvezményes mandátum után csökkenteni kell az országos listán szerezhető mandátumok számát, azaz az összes kedvezményes mandátummal együtt választható 199 képviselő az Országgyűlésbe – hívta föl a figyelmet az intézet.

A Századvég Alapítvány előzetes becslést készített a kedvezményes kvótára vonatkozóan. Eszerint ha az utolsó két országgyűlési választáson leadott szavazatok átlagával számolunk – amely mintegy 5,3 millió volt –, továbbá feltételezzük, hogy a töredékszavazatok az összes egyéni jelöltre leadott szavazatok 65 százaléka, illetve hogy a külhoni magyarok 160 ezer szavazatot adnak le, akkor a törvényben meghatározott képlet szerint a kedvezményes kvóta közel 24 ezer szavazatot jelent.

Mindez a népszámlálási adatokkal, ezen belül a nemzetiségi népesség demográfiai bontásával összevetve azt jelentheti, hogy matematikai esélye nyílik a mandátumszerzésre a cigány, a német, a román és a szlovák közösségnek.

Magyarországon a választási szabályok egyik legvitatottabb, legproblémásabb eleme a jelöltállítás ajánlószelvény-gyűjtéshez kötése volt – állapította meg a politikaelemző intézet. Az eddigi jelöltállítási rendszert ugyan az Alkotmánybíróság még egyik első határozatában alkotmányosnak minősítette, a kopogtatócédulák azt követően is folyamatos szakmai kritikák kereszttüzében álltak. Fontos újításuk az új választási szabályoknak, hogy megszűnik az ajánlás jelenlegi rendszere, egy új, átláthatóbb és a választópolgárok személyes adatait jobban kímélő szisztéma váltja fel – tették hozzá.

A jelöltek ajánlását a törvény értelmében ajánlóíven – a népszavazási kezdeményezéseknél már jól bevált aláírásgyűjtés módszere alapján – végzik majd. Az ajánlóívre a választópolgárnak rá kell vezetnie a nevét, személyi azonosítóját, valamint anyja nevét. Jól látható tehát, hogy az új választási rendszer eredményeképpen a jelöltek és a jelölő szervezetek szűkebb körben kezelnek majd személyes adatokat. Emellett az új rendszerben megszűnhet az értesítők lopása is – olvasható az elemzésben.

Az új választási rendszerben nemcsak az ajánlás módja változik meg, megszüntetve ezzel évtizedes problémákat, hanem könnyebbé válik a jelöltállítás is az egyéni körzetekben. Idáig 750 ajánlószelvény összegyűjtésére volt szükség ahhoz, hogy egyéni körzetben valaki képviselőjelölt lehessen az országgyűlési választásokon, az új rendszerben mindössze 500 aláírás lesz a képviselőjelöltté válás feltétele.